„Viszony” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: nl:Relatie |
Csák (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
Mivel a [[dolog]] és a [[szám]] fogalma mellett a leggyakrabban használt absztrakció a [[tulajdonság]] és a viszony, érdemes itt ezekről az alapismereteket – egymással összefüggésben, vagy egymáshoz kapcsolódóan -leírni, annak ellenére, hogy ez a három alapfogalom, mivel absztrakció, nem is létezik, csak a fejünkben.
A dolog, tulajdonság és viszony kategóriák
Dolog Tulajdonság Viszony
20. sor:
Ha azonban úgy tekintjük, hogy az egyik kategória a másik közönséges, szabályos, speciális esete, úgy ez az egyik kategória megszüntetéséhez és a másik hiposztatálásához, jelentőségének felnagyításához vezet. Egy viszony minőségeket tételez fel, ezek a viszonyok más viszonyokat stb. Ez nem jelenti, hogy még az absztrakcióban sem lehet a minőségeket és a viszonyokat szétválasztani.
Egy labdáról mondhatjuk, hogy gömbölyű, ha el is felejtjük az összes többi mértani forma létezését. A viszonyok megállapításának szükségszerűsége csak a megismerés magasabb szintjén merül fel. Ugyanúgy beszélhetünk
Egy és ugyanazon viszony, vagy egy és ugyanazon tulajdonság különböző dolgokban is előfordulhat, ez az [[analogikus]] következtetés, az analógiákat használó gondolkodás alapja.
28. sor:
== A dolog, a tulajdonság és a viszony kategóriáinak egymásba való átmenete ==
Ha egy dolog
== A viszony mint tulajdonság ==
A viszony a tulajdonság különleges esetének tekinthető. Bármely viszony ugyanis jellemzi
De a viszony által jellemzett dolgot a közönséges tulajdonságtól eltérően nem különálló dolognak és nem is különálló dolgok halmazának tekintjük, hanem olyan elemek rendszerének, amelyek mindegyike feltételezi a többit.
A melléknevek a tárgyak tulajdonságait, ismertetőjegyeit jelölik. A viszonyokat ugyanúgy kifejezhetjük, ahogy a tulajdonságokat, tehát melléknevek
== Tulajdonság, mint dolog ==
A dolog tulajdonsága nem
== A viszony, mint dolog ==
54. sor:
== A tulajdonság mint viszony ==
Ugyanaz a dolog különböző viszonyokban más, néha ellenkező
A tulajdonság a viszony speciális esete. Az x tulajdonság meghatározott objektumhoz (objektumok osztályához való viszonyt adja meg.) Minden viszony más viszonyok rendszere, ha ezt bővítjük, bonyolultabb lesz, de továbbra is viszony marad. Egyetlen tulajdonságból álló rendszer, vagyis a tulajdonság önmagában szintén viszony.
63. sor:
== Áttérés a tulajdonságokra ==
A dologról. Ezt a műveletet nevezzük hagyományos absztrakciónak. Ebben a folyamatban megkeressük azt, ami a különböző dolgokban közös és félredobunk minden mást. Mondjuk két embernek olyan tulajdonságát kell vizsgálni, amely két test közös tulajdonsága. Ez a két test
==
Az absztrakció újabb típusa. Ebben a tulajdonságot nem közvetlenül emeljük ki a dolgok állományából, hanem közvetve, a reláció révén. Itt előfordulhat, hogy a tulajdonság nem volt eleve ismeretes, mivel a vizsgált tárgyakban meglévő új, még fel nem ismert tulajdonságok kiemelése céljából e tárgyakkal folytatott gyakorlati műveleteink közül kiemeljük más tárgyakhoz való olyan viszonyainkat, amelyek gyakorlatunk folyamán megvalósulnak. Ezek a viszonyok mindig egyenlőség típusú viszonyok (egymással való
== Relációkra való áttérés ==
94. sor:
Izoláció. Ismeretes, hogy ismertetőjegyek önmagukban nem léteznek, ahogy tárgyak sem léteznek ismertetőjegyek nélkül. Ez azt jelenti, hogy absztrakció, egyoldalú meghatározás mind az ismertetőjegy fogalma, mind a tárgy fogalma. Következésképen nem lehet szembeállítani a dolgot, mint konkrétat az ismertetőjegyekkel, mint absztrakttal. Az ismertetőjegy mindamellett a tárgy többi ismertetőjegyétől való elvonatkoztatás is. Miből absztraháljuk akkor magát a tárgyat?
A tárgy meghatározott körülményekből, helyzetből, rendszerből való absztrakció. Más szóval a környezettől való izolációról van szó. A közeg azonban a dolgok összessége,
[[Kategória:Társadalom]]
|