„Tatárföld” változatai közötti eltérés

A legelső ismert államalakulat a térségben a [[Volgai Bolgárország]] volt (660-1238). A volgai bolgárok jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek [[Eurázsia|Eurázsiával]], a [[Közel-Kelet]]tel és a [[Baltikum]]mal, így olyan népekkel léptek kapcsolatba, mint a [[kazárok]], a [[kunok]], vagy a [[Kijevi Rusz]] népe. Az [[iszlám]] vallás [[bagdad]]i hittérítők hatására hamar elterjed a nép körében [[Ibn Fadlán]] idejében ([[922]] körül). A Volgai Bolgár uralom végül kénytelen volt behódolni [[Batu kán]] seregei előtt a [[13. század]]ban. A lakosság az [[Arany Horda]] török-mongol, kipcsak nyelvű katonáival keveredve teremtette meg a ma ismert [[tatárok|volgai tatár]] népességet. Az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként megint független lett, ekkor alapították a mai fővárost, [[KazányKazán (település)|Kazán]]t, 170 km-re északra a romos régi fővárostól, Bolgártól. Az 1550-es években [[IV. Iván orosz cár]] seregei támadták meg [[Kazány]]tKazánt, majd [[1552]]-ben a város elesett. Néhány [[tatárok|tatárt]] erőszakosan a [[Kereszténység|keresztény]] hitre térítettek és elkezdtek katedrálisokat építeni a fővárosban. [[1593]]-ra az összes [[mecset]]et lerombolták. Megtiltották újabb [[mecset]]ek építését, ez a tilalom a [[18. század]]ig fennállt, majd [[II. Katalin orosz cárnő|II. Katalin]] törölte el ezt. Az első [[mecset]] ezek után [[1766]]-[[1770]] között épült.