Főmenü megnyitása

Módosítások

Reverberációs kör – időben is terjed az ingerület. Ezek a szinapszisok az agyban jönnek létre, reverberációs körnek nevezzük azt a jelenséget, hogy a kiváltó inger már megszűnt, de az ingerület még köröz.
 
== A szinapszis struktúrája és fehérje készlete ==
== A szinapszist felépítő fehérjék ==
 
A principiális sejtek dendritikus tüskéin (apró kis kitüremkedések) végződő axonok alkotják az emlős agy serkentő (excitatórikus) szinapszisainak nagy részét. Ezzel ellentétben a gátló (inhibitorikus) szinapszisok axonjai a denndritikus nyeleken, sejttesteken vagy az axon iniciális szegmentumokon végződnek. A serkentő szinapszisok posztszinaptikus oldala különbözik az inhibitorikus szinapszis posztszinaptikus oldalától nem csak az itt lokalizálódó neurotranszmitter receptorok tartalmában, hanem a posztszinaptikus oldal morfológiájában, molekuláris kompozíciójában és szerveződésében is. Az excitatórikus szinapszisok nagyobb bősége másrészt egyedi struktúrájuk miatt több irodalmi adat áll rendelkezésre szerkezetükről. Ezen szinapszisok egyik szembetűnő morfológiai és funkcionális egysége a posztszinaptikus denzitás (PSD), amely a dendritikus tüske csúcsán lokalizálódik. Ez az elkektrodenz tömörülés tartalmazza a glutamát receptorokat (AMPAR és NMDAR), amelyek a preszinaptikus oldalon történő neurotranszmitter ürülés (glutamát felszabadulás) hatására aktiválódnak. Továbbá a posztszinaptikus denzitás ad otthont számos idegi-jelátvitelben szereplő molekulának, valamint állványzat fehérjéknek.
11

szerkesztés