„Harold Lowe” változatai közötti eltérés

Május 2-án Lowe visszautazott [[Anglia|Angliába]] Ismay és a három másik, életben maradt tiszt (Lightoller, Pitman és Boxhall) társaságában az [[RMS Adriatic|''Adriatic'']] fedélzetén, hogy részt vegyen a Lord Mersey vezetésével megalakult angol vizsgálóbizottság nyomozásában.<ref>{{cite web| url=http://www.encyclopedia-titanica.org/ismay_departs.html|title=Ismay and Officers of Titanic Go to Europe|date=1912-05-03|work=encyclopedia-titanica.org|archiveurl= http://web.archive.org/web/20121008224906/http://www.encyclopedia-titanica.org/ismay_departs.html |archivedate=2012-10-08|accessdate=2012-04-22}}</ref>{{refhely|Sheil 2012|95–96. old.}} Az ''Adriatic'' május 11-én futott be Liverpoolba, ahol Lowe-t apja és nővére fogadta. Angliában, az Amerikából érkező hírek hallatán, valamint a már korábban hazaérkező túlélőktől ismert történetek miatt az ötödik tiszt ismét a újságok központi témája lett. Az angol ''The Daily News'' hasábjain [[George Bernard Shaw]] kegyetlen támadást indított a sajtó ellen, ami szerinte idealizálta a katasztrófát, és a borzalmakat a hősiességgel és [[közhely]]ekkel próbálta tompítani. Írásában Lowe és Ismay szóváltására is kitért. Azt, hogy a félig üres csónakokkal nem tértek vissza segíteni a vízbe esett embereknek, azzal magyarázta, hogy féltek: ''„A félelem olyan természetes volt, mint a tiszt Mr Ismay-hez címzett szavai. Melyikünk meri vádolni őket, vagy biztosnak venni, hogy nyugodtabb vagy bátrabb lett volna?”''{{refhely|Sheil 2012|97. old.}} [[Arthur Conan Doyle]], aki tévesen úgy értelmezte Shaw cikkét, hogy támadja az ötödik tisztet, hasonló hevességgel válaszolt: ''„Mr Shaw következő javaslata – annál inkább veszedelmesebb, mert nincs bőven kifejtve – az, hogy a tisztek nem végezték a dolgukat. Ha tétova szavai bármit is jelentenek, akkor csakis így értelmezhetőek. Úgy idézi, mintha bűn lenne Lowe Mr Ismay-hez intézett szavait, amikor az akadályozta a csónakját. Ennél jobb példát el sem tudok képzelni arra, amikor egy tiszt a kötelességét végzi, minthogy egy alárendelt személy így merjen beszélni a hajótársaság igazgatójával, amikor úgy érezte, hogy ez utóbbi gátolta életmentő munkájában.”''{{refhely|Sheil 2012|98. old.|azonos=o98}}