„A paleolitikum Japánban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
Az ember jelenlétére utaló legrégebbi hiteles, szórványos, korai gyűjtögető közösségekre utaló leletek kora {{szám|130000}} év. Ekkor a japán szigetvilág északon [[Hokkaidó]] és [[Szahalin]] útján, délen pedig a [[Kjúsú]] és [[Koreai-félsziget]] közötti földhíd révén összeköttetésben állt az ázsiai kontinenssel. Tényleges [[őskőkorszak|őskőkor]]i kultúrák létezésére utaló leletanyag csak {{szám|32000}}–{{szám|24000}} évvel ezelőttről mutatható ki. Az ekkori enyhébb interglaciális időszakban megnőtt a szigetlakók száma. Ezek a vadászok és gyűjtögetők a [[megafauna]] helyi képviselőire, A Nauman-elefántra, az óriásszarvasra és a gyapjas mamutra is vadásztak. A húst felhevített kövekből rakott tűzhelyen sütötték meg.{{refhely|Totman|49. oldal}}
Az utolsó nagy jégkorszak, a [[Würm-glaciális]] idején újra csak néhány ezer főre fogyatkozott az a népesség, amely megbirkózott a szubarktikus viszonyokkal. Ekkor a mai japán szigetek északi részén tundrák váltakoztak sarkvidéki erdőkkel. A széles levelű örökzöld erdőségek Kjúsú legdélebbi sarkába szorultak vissza. Az ezt követő felmelegedés idején újra északnak indultak a mérséklet övi és nyomukban a szubtrópikus erők is. A lakosság gyorsan növekedett, a helyi népszaporulatot kiegészítették bevándorlók is.{{refhely|Totman|51.
==Jegyzetek==
| |||