„Erdélyi Iskola (folyóirat)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kelemen Béla –> Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|egy folyóiratról| Erdélyi iskola (mozgalom)}}
Az '''Erdélyi Iskola''' [[1933]] szeptemberében indult erdélyi magyar nyelvű [[pedagógia]]i folyóirat volt, amely negyedévente jelent meg [[Kolozsvár]]on. Szerkesztői induláskor a fiatal katolikus pap, [[Márton Áron]] és a nyelvész [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] voltak, 1939-től György Lajos és [[Veress Ernő]], 1944-ben [[Hegyi Endre (költő)|Hegyi Endre]]. Főbb romániai munkatársai: [[Baráth Béla]], [[Bitay Árpád]], [[Cseke Vilmos]], [[Cselényi Béla (történész)|Cselényi Béla]], György Lajos, [[Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982)|Kelemen Béla]], [[Paál Árpád (politikus)|Paál Árpád]], [[Pataki József (történész)|Pataki József]], [[Puskás Lajos (pedagógus)|Puskás Lajos]], [[Venczel József]]; Magyarországról [[Cser János]]. Kezdetben a Gloria, 1942-től a Szent Bonaventura, 1944-ben a [[Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.|Minerva]] nyomtatta.
A lap 1. száma a szerkesztők célkitűzéseként jelöli meg: a magyar tannyelvű iskolák szolgálatát, az iskolai és népi hagyományok ápolását, a pedagógia újabb eredményeinek hasznosítását, azoknak az új irányzatoknak az ismertetését, amelyek lehetővé teszik az iskola és pedagógia egyetemes válságának leküzdését. A folyóirat ezt a hiányt pótolni kívánta, s cikkeiben a pedagógiai gondolkodás és iskola egyes valóban jellemző válságtünetének bírálata jelentkezik: eszerint az iskolai munka egyoldalúan ismeretközlő jellegű, háttérbe szorul maga a nevelés, elsősorban a gondolkodás fejlesztése. A pedagógiai tevékenység másik lényeges hiányosságaként több szerző az élettel való kapcsolat hiányát rója fel, s ezért a gyakorlattal való ismerkedés megteremtése új módszerek, eszközök és eljárások bevezetését, földműves-iskolák és ipari tanonc-tanfolyamok megszervezését, az iskolaszövetkezeti mozgalom terjesztését igényli. A pedagógiai cikkek és tanulmányok széles területet ölelnek fel: módszertani, lélektani, nevelés-lélektani problémákat taglalnak. Így helyet kapnak az írás, kézimunka, ének és helyesírás tanításának módszertani kérdései, a tanítóképzés, nőnevelés, pályaválasztás, családi nevelés és az iskolai kirándulások szervezésének problémái. A munkaiskoláról, a cselekvés iskolájáról, a Parkhurst és Winnetka módszerről, valamint egyes nyugat-európai államok iskolaügyéről megjelent ismertetések a pedagógiai gondolkodás és oktatás helyzetéről tájékoztatják az olvasót.
| |||