„Francesco Cavalli” változatai közötti eltérés

Eredeti neve Francesco Caletti Bruni. Apja Giovanni Battista Caletti a város katedrálisának orgonistája és kórusmestere volt. Cavalli gyermekkorában a [[katedrális]] kórusában énekelt és már ekkor kitűnt énektudásával. 1616-ban egy velencei nemes, Frederico Cavalli pártfogásába vette, és magával vitte [[Velence (Olaszország)|Velencébe]]. Később patrónusa iránti tiszteletből vette fel a Cavalli nevet. Velencében lehetősége nyílt zenei tanulmányai folytatására: a [[Szent Márk Székesegyház]] kórusának lett a tagja, ahol a kor egyik legnevesebb zeneszerzőjétől, [[Claudio Monteverdi]]től tanult. 1620-ban a San Giovanni e Paolo templom orgonistája lett. Legelső ismert zeneműve egy [[motetta]], 1625-ben jelent meg a ''Ghirlanda sacra'' című gyűjteményben. 1630-ban feleségül vett egy gazdag nemesi családból származó lányt, Maria Sozomeno-t. A házasság biztosította számára az anyagi biztonságot és lehetővé tette, hogy több időt szentelhessen a komponálásnak.

 

 

1656-ban adta ki ''Musiche saere'' című gyűjteményét, amelyben [[mise|miséit]], [[zsoltár]] és [[himnusz]] megzenésítéseit gyűjtötte egybe. 1659-ben [[Masarin]] meghívta Párizsba és felkérte egy opera komponálására [[XIV. Lajos]] és a spanyol hercegnő, Mária Terézia esküvőjének alkalmából. Cavalli 1660-ban érkezett a francia fővárosba és két évig maradt. Az ''Ercole amante'' végül 1662-ben került bemutatásra a [[Tuileriák]] színházában, egy évvel az esküvő után. A díszleteket Vigarani, a [[balett]]-intermezzókat [[Jean-Baptiste Lully|Lully]] készítette. Az előadás hatalmas pompával ment végbe, de nem aratott túl nagy sikert. A francia közönség ízlésének jobban megfeleltek Lully operái, mint Cavalli darabja, de a mű mégis ösztönzőleg hatott a Lully nyomán kialakuló [[francia opera]] fejlődésére.