„Epheszoszi Szóranosz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: zh:索兰纳斯
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Tertullianus –> Quintus Septimius Florens Tertullianus
3. sor:
A metodikus orvosi iskola egyik legtekintélyesebb képviselője volt. Orvosi tanulmányait [[Alexandria|Alexandriában]] végezte, majd [[Róma|Rómába]] ment, ahol [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] és [[Hadrianus]] idejében az egyik leghíresebb orvossá vált. Kivált mint [[nőgyógyász]] volt híres. Egyetlen műve, amelynek eredeti szövege fennmaradt, a ''Peri günaikeón pathón'' (A női betegségekről). Ez az egyetlen ismert [[ókor]]i szülész- és nőgyógyászati kézikönyv, amely egyben tárgyalja az újszülöttek ápolását és a gyermekek testi nevelését is (a 24.-26. fejezetekben). Főművének, a ''Peri okszeón pathón kai peri kronión pathón''-nak (A heveny és az idült betegségekről) eredeti [[Görög nyelv|görög]] szövege elveszett ugyan, de [[latin nyelv|latin]] fordítása, amelyet [[Caesius Aurelianus]] készített az [[5. század]] elején, fennmaradt. Ismert még a ''Peri szmeión katagmatón'' (A csonttörések tüneteiről) című művének egy részlete, valamint a ''Bión Ippokratón'' ([[Hippokratész]] élete) című értekezése, amely töredéke egy nagyobb, elveszett munkájának, amelynek címe a [[Szuda-lexikon]] szerint ''Bioi iatrón kai aireszeisz kai szüntagmata'' (Orvosok életrajzai, secták és rendszerek) volt, s tíz részből állt.
 
Nemcsak kortársai előtt, hanem még évszázadok hosszú során át is igen nagy volt Szóranosz tekintélye. [[Galénosz]], aki heves ellenfele volt a metodikus iskolának, magát Szóranoszt sohasem támadta, sőt egyes gyógyeljárásait dicsérőleg említette meg. Az egyházi írók is magasztalták, így például [[Quintus Septimius Florens Tertullianus|Tertullianus]] „methodicae medicinae instructissimus”-nak mondja. Caelius Aurelianus „princeps methodicorum”-nak nevezi, a [[bizánc]]i orvosírók pedig valamennyien bő kivonatokat közöltek Szoranosz műveiből. Egészen az újkorig Hippokratés és Galénosz mellett a leggyakrabban olvasott és legtöbbször idézett orvosíró volt.
 
==Források==