„Vásárhelyi találkozó” változatai közötti eltérés

Felidézték és értékelték a Vásárhelyi Találkozón történteket az egykori résztvevők közül Balogh Edgár (''Erdélyi tanulságok.'' Kelet Népe, 1941/2), a Hitel írói (''Hat éve.'' Hitel, 1943/1). S közben megjelent Tamási Áron publicisztikájának gyűjteményes kötete (Virrasztás. Budapest, 1942), benne a Vásárhelyi Találkozóhoz kapcsolódó több fontos cikke. A kötethez kapcsolódva, főképp baloldalról, többen is felvetették felújítását: [[Balogh Edgár]] (''Tamási Áron Virrasztása és a Vásárhelyi találkozó.'' Kis Újság, 1943. május 30.), [[Jordáky Lajos]] (''Virrasztás. Üzenet Tamási Áronnak.'' [[Népszava]], 1943. augusztus 22.), [[Kovács György (író)|Kovács György]] (''Népmozgalmak ébredezése Erdélyben.'' Szabad Szó, 1943. augusztus 29.), Nagy István (Mi is emlékezünk a „Hitvallás”-ra. Népszava, 1943. október 17.; újraközölve A harc hevében. Marosvásárhely, 1957. 61–64), a háborús körülmények között azonban erre nem kerülhetett sor.
 
== ÉrtékeléseÉrtékelések 1945 után ==
 
A [[második világháború]] után két évtizeden át hallgatás telepedett a Vásárhelyi Találkozó emlékére. Balogh Edgár ugyan szintén kötetbe gyűjtötte a Vásárhelyi Találkozóval kapcsolatosan korábban írott cikkeit (''Hármas kis tükör.'' Budapest, 1945), s kísérletet tett a [[Bolyai Tudományegyetem]]en arra is, hogy bedolgozza „a Vásárhelyi Találkozót hazai párttörténetünkbe”, de visszaemlékezése szerint (''Szolgálatban.'' 44), „egyik befolyásos dogmatikusunk” azt „jelentéktelen epizód”-nak minősítette, s így nem került reá sor. Csak a Vásárhelyi Találkozó 30. évfordulóján [[Magyarország]]on, a romániai magyar baloldali mozgalmak kutatója, [[Csatári Dániel]] részéről történt valós kezdeményezés a Vásárhelyi Találkozó újraértékelése terén (A Vásárhelyi Találkozó. Budapest, 1967), s néhány kortárs: Balogh Edgár (''Szükséges dialógus volt.'' Korunk, 1967/11. 1362–1363), [[Bányai László]] (''Emlékezetes értekezlet.'' Korunk, 1967/11. 1355–1359), Jordáky Lajos (''Munkásegység a Találkozón.'' Korunk, 1967/11. 1359–1361), [[Szemlér Ferenc]] (Magányos résztvevő a Vásárhelyi Találkozón. [[Igaz Szó]], 1967. II. 479–488) idézte fel a harminc éve történteket, immár teljesen „a kommunista párt vezette népfront” szellemében. Majd [[Kántor Lajos]] és [[Láng Gusztáv]] szóltak róla [[irodalomtörténet]]i összefoglalójukban (''Romániai magyar irodalom.'' 1945–1970. [[Bukarest]], 1972), Varga Rózsa és Patyi Sándor pedig ''A népi írók bibliográfiája… 1920–1960'' című munkájukban kínálták a Vásárhelyi Találkozó gazdag kortárs irodalmát. Ezt követték a résztvevők visszaemlékezéseinek kötetei: Nagy István: ''Szemben az árral.'' Bukarest, 1974; Demeter János: ''Századunk sodrában''. Uo. 1975; Veress Pál: ''Holnap indulok hozzád.'' Uo. 1977; Balogh Edgár: ''Szolgálatban.'' Uo. 1978; Kacsó Sándor: ''Nehéz szagú iszap felett.'' Budapest, 1985), de ezekben, akárcsak Turzai Máriának a Vásárhelyi Találkozó 40. évfordulójára megjelent dokumentumkötetében (''„a történelem önmagát gondolta”.'' ''A Vásárhelyi Találkozó.'' Bukarest, 1977), több-kevesebb árnyaltsággal, a baloldal szemlélete érvényesült: a Vásárhelyi Találkozót mint a kommunisták kezdeményezte népfront-mozgalom egy korszakos megmozdulását értékelték. Elemző értékelést nyújtott viszont az eseményekről a kor hiteles dokumentumaira építő Nagy György (''Alkalmi asszociációk a közéleti szó hiteléről. A Vásárhelyi Találkozó évfordulójára.'' Korunk, 1977/11), akinek tanulmánya mellett [[Tamási Áron]]nak nem sokkal később megjelent cikkei (''Tiszta beszéd.'' Utószóval és jegyzetekkel ellátta Dávid Gyula. Bukarest, 1981) s a „másik oldal”, az [[Erdélyi Fiatalok]] álláspontját árnyaló, [[Cseke Péter]] által sajtó alá rendezett forrásértékű dokumentumkötet (''Az Erdélyi Fiatalok.'' Dokumentumok, viták. Bukarest, 1986) gazdagította-hitelesítette a képet.
146 763

szerkesztés