„Mássalhangzó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A mássalhangzó kapcsolódási törvényei: inkább nem töröltem, de ez így eléggé a levegőben lóg |
szakaszok rendezése (amit töröltem, az redundáns volt – a „hangszalagok működése...” szakasz ugyanazt leírja pontosabban) |
||
4. sor:
[[Fájl:IPA chart 2005.png|bélyegkép|jobbra|300px|Az [[IPA]] hangtáblázat]]
A mássalhangzókat a képzés helye, módja, valamint a hangszalagok működése (zöngésség) szerint csoportosíthatjuk.
=== A mássalhangzók kapcsolódási törvényei a magyarban ===▼
{{szakasz-csonk}}▼
Részleges hasonulás: Azt a jelenséget, amikor az egymás mellett álló két mássalhangzó közül az egyik a másikhoz zöngésség tekintetében hasonlóvá válik, zöngésség szerinti részleges hasonulásnak nevezzük.▼
=== A képzés módja szerint ===
50 ⟶ 43 sor:
== A mássalhangzók meghatározása ==
Egy-egy mássalhangzót a fentebb felsorolt tulajdonságok alapján – zöngésség, képzés helye, képzés módja – definiálhatunk, amelyből a nyelvészek számára pontosan kiderül, hogy melyik hangról van szó. Ha például az ''m'' hangot akarjuk meghatározni, akkor ez egy ''zöngés ajak-ajak-orrhang'' vagy tudományosan ''zöngés bilabiális nazális''. Hasonlóképpen, ha azt a definíciót olvassuk valamelyik nyelvészeti szakirodalomban, hogy ''zöngétlen fogréshang'' vagy ''zöngétlen dentális frikatíva'', abból rögtön meg tudjuk mondani, hogy az ''sz'' hangról van szó; és így tovább.
▲{{szakasz-csonk}}
▲Részleges hasonulás: Azt a jelenséget, amikor az egymás mellett álló két mássalhangzó közül az egyik a másikhoz zöngésség tekintetében hasonlóvá válik, zöngésség szerinti részleges hasonulásnak nevezzük.
== Lásd még ==
| |||