„Wikipédia:Kocsmafal (források)” változatai közötti eltérés

a
jav.
a (→‎Colorvox: szépérzéki jav. (hátha nem lesz kilométerekre így a kép - de örülnék, ha tudná valaki miért kell trükközni...))
a (jav.)
 
Ennyivel tudok hozzájárulni, mint Hangbarázdás Képeslapok:
{| class="wikitable"<div style="floatoverflow:right hidden;">
|[[Fájl:The singing postcard.jpg|középre|100px|bélyegkép|Amszterdami hangbarázdás képeslap]]
|-
|[[Fájl:The singing postcard.jpg|középre|100px|bélyegkép|Amszterdami hangbarázdás képeslap]]
|}
*"A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV)-nak nem önálló kiadványa, csak préselése (bérmunka). Ilyenek az illusztrációs lemez mellékletek, a Hangbarázdás Képeslapok és a KR jelzésű hanglemez." [https://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=irodalmi-hanglemezek-magyarorszagon-2&ID=354510&gb_w=e Irodalmi hanglemezek Magyarországon 2. Előszavából]
*a német wikiből [[:de:Schallplatte|Ungewöhnliche Materialien]] (amíg nincs elég anyag, lehet, én is inkább valahogy így jegyezném): "...Később, miután a mikrobarázdák általánosan elterjedtek kezdte meg a Hungaroton (Qualiton) a „dallamos” képeslapok, az úgynevezett Hangbarázdás Képeslapok (Tonpostkarten) forgalmazását 45 ford./perc (vagy 33 1/3 ford./perc) lejátszási fordulatszámokkal, borítékban, hogy megelőzzék a sérülést küldéskor és/vagy tároláskor." ([http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bundesarchiv_Bild_102-09867,_Ton-Postkarte.jpg ez a kép csak német licences?])
*"From now on, for more than 20 years, phono postcards playing at 78rpm have not been produced in large scale until the Soviet Union revived the invention in 1953, when the Swukowoje Pismo company produced folded phono cards that could be opened up. However, the recording technology would soon change from 78rpm standard groove to 45rpm and 33rpm microgroove: Up to the 1970s a large number of companies all over the world produced such microgroove. A selection of such cards would include: Linder Tönende Ansichtskarte (West Germany), Ninophon (West Germany), Orchestrola (West Germany), Schallbild (West Germany), Supraphon (CSSR), Vistasound Singing Picture (England). Colorvox (Hungary) was owned by Képzömüvészeti Alap Kiadóvállalata, i.e. the Publishing House of the Art Foundation Budapest; the cards were pressed by Budapest Hanglemezgyár and by VSZM (Villamosszigetelö és Müanyaggyár); the company not only used Hungarian recordings for distribution in Hungary, but also masters recorded in East Germany, for distribution in the German Democratic Republic. Cards were also produced in 1960s Japan. Poland was well known for producing pirated versions of Western pop recordings on a variety of carriers including plastic as well as cardboard and what appears to be obsolete wallpaper stock." [http://www.lotz-verlag.de/Online-Disco-Phonocards.html - majdnem a lap alján]
[[Szerkesztő:Fauvirt|Fauvirt]] <sup>[[Szerkesztővita:Fauvirt|vita]]</sup> 2013. február 1., 14:42 (CET)
</div>
10 229

szerkesztés