„Csemegi-kódex” változatai közötti eltérés

A '''Csemegi-kódex''' az 1878. évi V. törvénnyel kiadottszínre lépő [[büntető törvénykönyv]], az első [[magyar nyelv]]ű, Btk.átfogó büntetőjogi szabályozást tartalmazó törvénykönyv volt [[Magyarország]] történelmében, amelynek általános része 1951-ig, különös része pedig 1962-ig voltmaradt érvénybenhatályban. NevétA akódex szakmaialkotója összeállítójárólután, [[Csemegi Károly]]ról kapta nevét. A kódex két részre, egy 9 fejezetből álló általános és egy 43 fejezetből álló különös részre oszlik, és összesen 486 paragrafusbólparagrafust állszámlálva. A bűncselekményeket súlyuktényállásuk súlyossága szerint [[bűntett és vétség|bűntettekre, vétségekre]] ésvalamint [[kihágás]]okra osztja fel, és deklaráljakimondja a [[nullum crimen sine lege]] és [[nulla poena sine lege]] alapelveket, kimondva,amelyeknek hogyértelmében „bűntettet és vétséget csak azon cselekménycselekmények képezképezhetnek, melyet a törvény annak nyilvánít., Bűntettvalamint bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra elkövetése előtt a törvény megállapított.” A törvénykönyv ezen kívülsikeresen elhatárolja a kísérletet a befejezett bűncselekményektől, és csak a törvényben foglaltmegállapított esetekben,tényállások enyhébbbeállta büntetésselkövetkeztében rendeli azt büntetni. IsmeriAz mégeurópai ezentrendeknek kívülmegfelelően ismeri a [[részesség]]et és [[bűnsegély]]t intézményét, valamint meghatározza a beszámítástbeszámítás éshiányának vagy meglétének eseteit, ismérveit valamint a büntetést enyhítő vagy kizáró okokat. A büntetések skálájapalettája súlyosságsúlyosságuknak szerintmegfelelően a pénzbüntetéstől egészen a [[halálbüntetés]]ig terjedt, és ezen kívül pedig lehetőség nyílott mellékbüntetések kiszabására mint például a hivatalvesztés vagy a politikai jogok ideiglenes felfüggesztése is kiszabható volt.

Komoly kritika érte aA kódexet azért,ért mertlegtöbb kritika büntetési rendszererendszerének bonyolulttúlzott volt,bonyolultságából aadódott. A mellékbüntetéseket agyakorta megfelelő rendszer nélkül, gyakranvagy akár helytelenül is alkalmazta, valamint a fegyházbüntetéskiszabható fegyházbüntetések minimuma túl magas voltmagasnak, mígmaximuma mástúl büntetésekalacsonynak eseténbizonyult. túlA alacsony.kódex Hibájakénttovábbá említiknem aztszentelt megfelelő figyelmet a fiatalkorú bűnelkövetők szankcionálására, hogyaz erre vonatkozó rendelkezéséket elégtelennek tartotta a fiatalkorúakrajogtudomány, azonban megoldás éscsak a visszaesőkövetkező bűnelkövetőkreszázadban nemjelentkezett, rótta kibüntető megfelelőnovellák büntetéseketformájában. A túlzott [[jogdogmatika]] miatt bizonyos részei nem feleltek meg az életnek, amely tíz éven belül a felülvizsgálatának felvetéséhez vezetett el. Ám előnyeit bírálói is elismerték, ilyen volt például a részletes indoklás, amely néhol [[monográfia|monografikus]] mélységekig fejtette ki a büntetőjogi tanokat. Fontos erénye volt még a fogalmak precíz jogi meghatározása, és a [[feudalizmus|feudális]] büntetőjogi rendszerrel való szakítása is. Ezen kívül nem volt túlságosan szigorú sem, hiszen az enyhítő körülmények mérlegelése terén széles lehetőségeket adott a bíróknak a büntetés enyhítésére.