„Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Adria –> Adriai-tenger
a (clean up AWB)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Adria –> Adriai-tenger)
10 évvel később 1882-ben Dombóvár vasúti csomóponttá vált, amikor a MÁV megnyitotta {{vvr|40|Budapest-Dombóvár-Szentlőrinc-(Pécs)}} vasútvonalát. Az új vonalon a MÁV ''Újdombóvár'' néven új elágazó állomást létesített. Ma ez az állomás viseli a Dombóvár nevet (így a vonal kiinduló pontja), míg a régebbi, Kaposvári vonalon található állomást Dombóvár alsóra keresztelték át. A másik eredeti végpont, Zákány állomás helyett felépült a szomszédos Gyékényes állomás, hogy a vonatok irányváltás nélkül tudjanak Zágráb felé tovább közlekedni.
 
A budapesti útirány megépítése jelentősen felértékelte a dombóvár-kaposvár-zákányi vonalat. A magyar közlekedéspolitika kiemelt ügyként kezelte az [[adriaAdriai-tenger|adriai]]i vasúti kapcsolat megépítését. Budapestről egyenes útirányon a [[Déli Vasút]] {{vvr|30|székesfehérvár-nagykanizsai}} fővonala ugyan már megépült 1862-ben, azonban az oszták érdekeltségű társaság az akkor osztrák területen lévő [[Trieszt]] kikötője felé vezette a vasútvonalát, míg a magyar kormányzat a magyarországi [[Fiume]] kikötőjének fejlesztését támogatta. A MÁV így Budapest–Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes - majd [[Horvát-Szlavónország]]on át [[Kapronca]]–[[Zágráb]]–Fiume útirányon ért le az Adriára. A fontos hálózati szerep Trianon, majd a konkurens Déli vasút vonalának államosítása után is megmaradt, egészen a közelmúltig közlekedtek a vonalon zágrábi, fiumei vonatok.
 
A vasútvonalat [[1988]]-ban [[Kaposvár]]ig, [[1992]]-ben [[Somogyszob]]ig, [[1994]]-ben pedig [[Gyékényes]]ig villamosították. <!--Itt ezen a szakaszon különleges tartóoszlopok vannak amelyek hasonlóak az elektromos légvezetékek (nagyfeszültségű távvezetékek) oszlopaira. // ez nemtom mi lenne, legalább egy fénykép lenne róla...-->
117 228

szerkesztés