„Jeórjiosz Jemisztósz Plíthon” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
további információk, kiegészítések, tanainak ismertetése részletesen
1. sor:
[[File:Benozzo Gozzoli, Pletone, Cappella dei Magi.jpg|bélyegkép|jobbra|Arcképe (1469-1461)]]
'''Georgiosz Gemisztosz Pléthon''' (görögül: ''Γεώργιος Γεμιστός''; [[Konstantinápoly]], [[1355]] körül - [[Misztra]], [[1452]]. [[június 26.]]) bizánci filozófus, platonistaneoplatonista. Egyike azon gondolkodóknak, akiknek köszönhető, hogy Nyugaton a görög nyelv és kultúra újra reneszánszát kezdi élni. Visszavezette a platóni tanokat a nyugati gondolkodásba.
 
== Élete ==
Feltehetően [[Konstantinápoly|Bizánc]]ban született 1355-ben, [[Edirne|Adrianopoliszban]] tanult, majd felvette a Plethon nevet, az általa nagyra tisztelt [[Platón]] neve után. Hosszú vándorlás után, amelynek során felkereste [[Ciprust]] és [[Palesztina|Palesztinát]], [[Misztra|Misztrában]] telepedett le, ott hozta létre iskoláját, és tanított. Tanítványa lett [[Basilius Bessarion|Besszarion]]. Résztvett a [[ferrara]]i zsinaton, amely a keleti és nyugati keresztény egyház egyesítését tűzte ki célul, hogy útját állják a [[törökök|török]] hódításnak. Később [[Firenze|Firenzébe]] ment, ahol humanistáknak tartott előadásokat a platonista filozófiáról. Ennek hatására döntött úgy [[Cosimo de’ Medici]], hogy létrehozza az Akadémiát, amelynek élére [[Marsilio Ficino|Ficinót]] jelölte. 99 évesenéves kora táján halt meg Misztrában.
 
== Tanai ==
Feltehetően [[Konstantinápoly|Bizánc]]ban született 1355-ben, [[Edirne|Adrianopoliszban]] tanult, majd felvette a Plethon nevet, az általa nagyra tisztelt [[Platón]] neve után. [[Misztra|Misztrában]] telepedett le, ott hozta létre iskoláját, és tanított. Tanítványa lett [[Basilius Bessarion|Besszarion]]. Résztvett a [[ferrara]]i zsinaton, amely a keleti és nyugati keresztény egyház egyesítését tűzte ki célul, hogy útját állják a [[törökök|török]] hódításnak. Később [[Firenze|Firenzébe]] ment, ahol humanistáknak tartott előadásokat a platonista filozófiáról. Ennek hatására döntött úgy [[Cosimo de’ Medici]], hogy létrehozza az Akadémiát, amelynek élére [[Marsilio Ficino|Ficinót]] jelölte. 99 évesen halt meg Misztrában.
Pléthón Misztrában filozófiát, [[Csillagászat|csillagászatot]], történelmet és földrajzot is tanított. Platón tanait előnyben részesítette [[Arisztotelész|Arisztotelésszel]] szemben, rámutatva De Differentiis c. műművében kettejük istenképének különbségeire. Pléthón kijelenti: Platón teremtőként látja Istent, valamennyi [[szubsztancia]], és így az egész univerzum alkotójaként, míg Arisztotelész mozgatóként írja le. És amíg Platón szerint a létezés végső oka is Isten, addig Arisztotelész istene a mozgás és változás végét jelöli. Bírálja Arisztotelészt, amiért lényegi kérdések helyett lényegtelenekkel foglalkozott és elmulasztott szólni arról például, hogy a mennyeket az ötödik elem alkotja vagy hogy a [[kontempláció]] micsoda örömhöz vezet. Erre írt választ később korábbi tanítványa, későbbi ellenfele, [[Gennadiosz]], aki [[Skolasztikus filozófia|skolasztikusként]] megvédi az arisztotelészi tanokat.
 
A bizánci császároknak írt [[pamflet|pamfletjeiben]] 1415 és 18 között rámutatott arra, miképpen lehetne a birodalmat újjászervezni Platón [[Állam|Állama]] szerint. Elképzelését a [[Peloponészosz|Peloponészoszon]] gondolta véghezvinni, mert úgy tartotta, őkaz ókori hellének leszármazottai. Az erős [[Monarchia|monarchikus]] államban a vezetőt egy jól képzett tanács látja el javaslatokkal. A hadsereg helyi születésű görög harcosokból kell álljon, akiket az adófizetők támogatnak. Ezért a többi lakos mentesül a katonai szolgálat alól. A föld az állam tulajdonában van, mindenki a termények harmadát az államnak adja. Szűzföldek művelését külön támogatnák. A kereskedelem korlátozottan lehetséges, a [[barter|bartert]] előnyben részesítené, akárcsak a helyi terményt az importáruk rovására. A csonkítást, mint büntetési módot, elveti, ugyanakkor a bilincs használatát támogatja. A [[Homoszexuális|homoszexuálisokat]] máglyára küldené. II. Manuel császár és fia később egyiket sem valósították meg javaslatainak.
 
== Művei ==
* Nómoi (Törvények könyve)
* De Differentiis (Platón és Arisztotelész istenképének összehasonlítása)
* Zarathusztra és Platón tanainak összegzése
 
== Jegyzetek ==