A Csepel-csoport területén kívül Magyarország nyugati részén is tártak fel késő-harangedényes temetőtleleteket. Károlyi Mária szerint az újabbanA [[Lajtacsepreg]]-csoportnaki nevezett késő-harangedényes korai bronzkori népesség temetőjét tárták fel [[Csepreg]]en.[http://www.vasiszemle.t-online.hu/2003/03/karolyi.htm]. Atemető Károlyi Mária vezette feltárásfeltárása 1969-1970-ben volt az első hiteles harangedényes feltárás a nyugat-magyarországi [[Vas megyébenmegye|Vas megyé]]ben, ahol aztán 2000-ben [[Szombathely]] korábban önálló településnek számító városrészében, Zanaton, majd 2004-ben az osztrák-magyar határon fekvő [[Búcsú]] községnél tártak fel újabb harangedényes leleteket. A zanati településrész Kr. e. 2400-2200-ra datálható<ref>Ilon 96-99. old.</ref>.
A Lajtavas-megyei leletek a Bécsi- és a Morva-medencében letelepült harangedényes csoport valószínűlegkisugárzásának megegyeziktekinthetők<ref>Ilon az99. old.</ref>. A csoportotaz 1960-as években Bóna István által még [[Oka (Ausztria)|Oggau]]- [[Lorettom|Loretto]] csoportnak nevezettel, akik szerinte a szabályszerű harangedény kultúrát és így a közép-európai bronzkort képviselték [http://epa.oszk.hu/01600/01609/00007/pdf/MFME_EPA01609_1964_1965_2_025-030.pdf]., Schreiber Rózsa az Oggau— Loretto—[[Leithaprodersdorf]] típusú leletanyag kifejezést használja.<ref>Schreiber (1984)34. old.</ref>, Károlyi Mária szerint az újabban Lajta csoportnak nevezett késő-harangedényes népesség vándorolt Vas-megye területére <ref>[http://www.vasiszemle.t-online.hu/2003/03/karolyi.htm]</ref>. Bóna és Károlyi szerint is e csoportból alakult ki a későbbi gátai kultúra. Ilon Gábor Oggau-Ragelsdorf csoportnak nevezi a Bécsi-medence késő harangedényes népességét.
