Az ''Elza pilóta'' a korábbi évszázadok magyar fantasztikus-utópikus műveit tetőzi be, olyan motívumokat használva fel, mint a repülés, a város [[Utópia|utópikus]] környezetként való előfordulása, valamint a háború és a [[Föld]] pusztulásának témaként való megjelenítése. Babits regénye annyiban is osztozik a magyar [[Utópia|utópikus]] irodalom sorsában, hogy nem került be az irodalmi kánonba,<ref>Kocsis Lilla: ''„Én csak jel és szimbólum vagyok.” Utópikus vonások Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című művében.'' PHD értekezés. Szeged, SZTE BTK, 2009. 143–144. o. http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1267/3/kocsis_doktori.pdf</ref> másrészt a kritika a regény számos értelmezési lehetősége helyett elsősorban a mű [[pacifizmus|háborúellenességét]], Babits humanista beállítottságát hangsúlyozta.<ref>''A magyar irodalom története'' V. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. 263. o.</ref> Az ''Elza pilóta'' [[Kant]] antitéziseként is interpretálható, ugyanis [[Babits Mihály]] fordította le Kantnak ''Az örök béke'' című írását. <ref>Baranyi Márton: Babits Mihály: Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom. In: ''Kommentár'' 2011/1. 8. o. http://kommentar.info.hu/attachment/0001/398_kommentar1101.pdf</ref> A morális és filozófiai olvasaton túl a regény felfogható a változtathatatlanság rettenetével szembenéző műként is.<ref>Bihari Péter: Babits Elza pilótájának kozmológiája. ''A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei'' 1. Miskolc, 2003. 5–9. o.</ref>
