Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
 
== A mű világa ==
A regényben megrajzolt társadalmi berendezkedés ellentmondásos: jóllehet pártokról, népgyűlésekről és parlamentarizmusról is értesülünk, mindez formalitás: a döntéseket egy megfoghatatlan politikai elit hozza.<ref>{{CitLib|aut=Kocsis Lilla |aut2= |aut3= |tit=„Én csak jel és szimbólum vagyok.”vagyok” |subtit=Utópikus vonások Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című művében |ass= |edi=PHD értekezés |loc=Szeged |loc2= |red=SZTE BTK |red2= |ann=2009 |ser= |sernr= |isbn= |url=http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1267/3/kocsis_doktori.pdf |capaut= |capaut2= |capaut3= |cap= |pag=80–82 |misc= }}</ref> A jövő állama egy [[Kollektivizmus|kollektivista]] jellegű, a nacionalizmust és az internacionalizmust ötvöző, racionalizált világ, mely a [[kommunizmus]] és a [[nemzetiszocializmus]] jegyeit is magán viseli. (A rendszer értékelendő elemeinek is megvan az árnyoldala: bár a felsőoktatásban szinte kizárólag nők vesznek részt, mindez a férfiak frontszolgálatának köszönhető.)
 
A [[Disztópia|disztópikus]] műnek tekintett regény leginkább [[sci-fi|tudományos-fantasztikus]] része a mesterségesen előállítható bolygók, un. Kis Földek végtelen sorozata. Elza és Schulberg professzor megtudják, hogy az ''Elza pilóta'' helyszíne egy földi tudós által előállított Kis Föld, melynek felgyorsították geológiai folyamatait és történelmi fejlődését, így pusztulása elkerülhetetlenül bekövetkezik majd. Mindez Babits regényének legvitatottabb része: a cselekmény idegen planétára helyezésével sokak szerint a mű mondanivalóját, saját jövőképét teszi zárójelbe; felmerülhet az is, hogy a pozitív végkicsengés érdekében teszi.<ref>{{CitPer|aut=Lengyel Imre Zsolt |aut2= |aut3= |tit=Elza pilóta: nézőpontok, didaxis, etika |subtit= |per=Irodalomtörténet |ann=2009 |lun= |die= |tom= |fasc=3 |pag=352–353 |misc= |url= }}</ref>
 
== Befogadás és értelmezés ==
Az ''Elza pilóta'' a korábbi évszázadok magyar fantasztikus-utópikus műveit tetőzi be, olyan motívumokat használva fel, mint a repülés, a város [[Utópia|utópikus]] környezetként való előfordulása, valamint a háború és a [[Föld]] pusztulásának témaként való megjelenítése. Babits regénye annyiban is osztozik a magyar [[Utópia|utópikus]] irodalom sorsában, hogy nem került be az irodalmi kánonba,<ref>{{CitLib|aut=Kocsis Lilla: ''|aut2= |aut3= |tit=„Én csak jel és szimbólum vagyok.” |subtit=Utópikus vonások Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című művében.'' |ass= |edi=PHD értekezés. |loc=Szeged, |loc2= |red=SZTE BTK, |red2= |ann=2009. 143–144.|ser= o.|sernr= |isbn= |url=http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1267/3/kocsis_doktori.pdf |capaut= |capaut2= |capaut3= |cap= |pag=143–144 |misc= }}</ref> másrészt a kritika a regény számos értelmezési lehetősége helyett elsősorban a mű [[pacifizmus|háborúellenességét]], Babits humanista beállítottságát hangsúlyozta.<ref>''A magyar irodalom története'' V. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. 263. o.</ref> Az ''Elza pilóta'' [[Immanuel Kant|Kant]] antitéziseként is interpretálható, ugyanis [[Babits Mihály]] fordította le Kantnak ''Az örök béke'' című írását. <ref>{{CitPer|aut=Baranyi Márton: |aut2= |aut3= |tit=Babits Mihály: Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom. In:|subtit= ''|per=Kommentár'' |ann=2011/ |lun= |die= |tom= |fasc=1. |pag=8. o. |misc= |url=http://kommentar.info.hu/attachment/0001/398_kommentar1101.pdf }}</ref> A morális és filozófiai olvasaton túl a regény felfogható a változtathatatlanság rettenetével szembenéző műként is.<ref>Bihari Péter: Babits Elza pilótájának kozmológiája. ''A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei'' 1. Miskolc, 2003. 5–9. o.</ref>
 
== Jegyzetek ==
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/04700/04777/04777.htm Babits Mihály: Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom]
{{portál|Irodalom||Sci-fi| }}
 
{{DEFAULTSORT:Elzapilotavagyato~keletestarsadalom}}
{{portál|Irodalom||Sci-fi| }}
 
[[Kategória:Magyar sci-fi regények]]
51 291

szerkesztés