Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
{{egyert2|irodalmi műfajról|Fantasy (egyértelműsítő lap)}}
[[ImageFájl:Dobryna.jpg|right|thumb]]
 
A '''fantasy''' (ejtsd: fentezi) a [[fantasztikus irodalom]] egyik [[műfaj]]a, illetve a műfaj köré szerveződő filmes, szabadidős (és egyéb) kultúra. Régebben a kritikusok nem tekintették „irodalmi” műfajnak a szó klasszikus értelmében („igényes” „szépirodalom”); és az irodalmi [[enciklopédia|lexikonokban]] sem szerepelt címszóként; mára a legkiemelkedőbb, e műfajba tartozó remekeket vita nélkül szépirodalmi műveknek mondhatjuk. Az Aurin Fantasy Enciklopédia nyomán e műfajt a következőképpen határozzuk meg:
 
:: A '''fantasy''' a huszadik század fordulóján induló, és a század második felében kibontakozó fantasztikus [[irodalom|irodalmi]], [[képzőművészet]]i, és [[iparművészet]]i stílus, amely az angolszáz irodalomban fejlődött először önálló irányzattá, de mára eltérő formákban más európai nemzetek művészeteiben is jelentkezett. Fő jellemzője, hogy a tartalma (történet/kép/hang) többnyire olyan elképzelt, [[mítosz|mitikus]] jellegű, valamilyen tekintetben mindig irreális, az író által teremtett, csak annak ''fantáziá''jában létező alternatív világokba mint keretbe van ágyazva, mely felépítésében, fizikai és etikai törvényeiben, értékeiben, élőlényeiben, rokonságot mutat a [[vallás]]ok és [[mítosz]]ok által megteremtett képzeletbeli világokkal. A fantasy ezek felépítésében – írótól, műtől függően – egyaránt (akár egyazon műben is) merít a gótikus romantika történeteiből, a középkori lovagvilág hősi énekeiből és lovagregényeiből, az ókori és kora középkori – különösen az északi, kelta, germán, skandináv – mítoszokból és eposzokból, illetve a vele rokon (de nem azonos) ''[[sci-fi|science-fiction]]'' műfaj által teremtett világokból. A fantasy műfaj köré egész kultúra szerveződött, melyben vannak [[szerepjáték]]ok, filmek, „világépítő” klubok, kizárólag fantasyt forgalmazó könyvkiadók, és hasonlók.
 
A fantasy kezdeti szárnypróbálkozásai már a romantika korában is megjelentek ([[E. T. A. Hoffmann|Ernst Theodor Amadeus Hoffmann]]: ''Az arany virágcserép,'' [[Vörösmarty Mihály]]: ''Csongor és Tünde, Zalán futása''), később [[Lewis Carroll]] (Aliz regényciklus) által. A századforduló után jelentősen hozzájárultak a műfaj kialakuláshoz [[Robert E. Howard]] és [[Howard Phillips Lovecraft|H.P. Lovecraft]] művei, majd a XX.sz második felében [[J. R. R. Tolkien|J.R.R. Tolkien]], [[C. S. Lewis]] és [[Michael Ende]] alkotásai. A fantasyt egyértelműen Tolkien regénytrilógiája, ''[[A Gyűrűk Ura]]'' emelte ki az irodalmilag kvázi megtagadott műfajok közül, és tette kiemelkedően népszerű, világszerte terjedő irodalmi műfajjá. Ezért több fantasy írónak is a ''[[A Gyűrűk Ura]]'' lett a követendő etalon és szinonimája az ún. "klasszikus fantasynak".
* '''Heroikus, hősi fantasy''' (heroic vagy quest fantasy): Hasonló az epikus fantasy-hoz, de a központban egy ember (a hős) és annak célja(i) állnak. ''Ilyen [[Robert E. Howard]]: [[Conan, a barbár]]-ja''.
 
::** ''Ezt a két főkategóriát szokás még "high fantasy"-nek is nevezni. Ez a megfogalmazás azonban néha problémás lehet az angol megnevezést használva. Egy részt a "high fantasy"-nek van egy másod jelentése is (lásd a részleteket a "low fantasy"-nál), másrészt zavaró és félreértelmezhető lehet ha egy mű például "heroikus high fantasy" és ezen belül a "low fantasy" részkategóriába tartozik.{{refhely|Survey of Fantasy Subgenres}} Ilyen [[David Gemmell]]-től a [[Legenda (David Gemmell)|Legenda]] c. könyv.''
 
=== Alaptípusok ===
Azon művek, amelyek a fenti két kategóriába nem sorolhatók be, vagy ha igen, akkor az irányzat beazonosítása a következő stílusok szerint tovább finomítható:
 
* '''Dark fantasy''': Fantasy [[horror]] elemekkel vegyítve, illetve lazább kategorizálás szerint a sötétebb, negatív hangvételű fantasy műfajok is ide tartoznak. A végkifejlet ritkán pozitív. ''Ilyen [[Howard Phillips Lovecraft|H.P. Lovecraft]] legtöbb műve, mint a [[Cthulhu hívása]]''.
 
* '''Könnyű vagy enyhe fantasy''' (low fantasy): Hasonló a történelmi vagy kortárs típus, de képzelt világban játszódik. A mi világunkhoz (jelen vagy történelmi) nagyon hasonló a történet háttere. Főleg akkor jellemző, ha az író szabad kezet szeretne a mű írásában úgy, hogy a realitások ne kössék meg a történetvezetést. Így például írható olyan középkori témához hasonló történet, amelynek nincs valós helyszíne vagy a történelmi alapja. Ezenfelül némileg felrúghatók a fizika törvényei is, például mágia használattal vagy csodatétellel. ''Ilyen a [[Trónok harca]]''.
 
::** ''Néhány '''ritkábban''' használt definíció szerint a "low fantasy" kifejezést használják gyűjtő kategóriaként az olyan stílusokra, ami nem teljesen fantázia világra és mágiára épít. Ennek értelmében ide tartozik például a kortárs vagy történelmi fantasy számos egyéb mellett. Ennél a felosztásnál a "high fantasy" pedig az ellentétet, a teljes fantázia világot feldolgozó történetet takarja.''
 
* '''Mese vagy tündérmese fantasy''' (fairytale fantasy): Klasszikus 18.-19. századi mesevilágra épülő történet. A régi műfaj szabályait nagyban megtartva íródik, de újat alkot. ''Ilyen a [[Csillagpor]]''.
 
== A fantasy pszichológiája ==
 
Pszichológiai szempontból a fantasy egyik legjellemzőbb vonása a [[kollektív tudattalan]] felé fordulás, olyannyira, hogy kísérletek történtek a [[Carl Gustav Jung|jungi]] (a [[Myers–Briggs-típuselmélet|Myers-Briggs-típusindikátorban]] is vizsgált) személyiségjellemzőknek (Intuíció, Érzékelés, Érzés, Gondolkodás) bizonyos tipikus fantasy-karaktereknek való megfeleltetésére. Eszerint a Harcos képviselné az Intuíciót (mivel a kardokkal vagy puszta kézzel vívott közelharc nagymértékben az ellenféllel való intuitív azonosuláson alapszik), a Tolvaj az Érzékelést (ügyesség, tárgyak iránti vonzalom), a Pap az Érzést és Ítélést (Jó-Rossz megkülönböztetése, istenek és/vagy egyéb értékek iránti rajongás), a Varázsló pedig a Gondolkodást (évekig tartó tanulás, a világot irányító mélyebb törvények ismerete).
 
Névtelen felhasználó