„Herencsvölgy” változatai közötti eltérés

==Története==

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek. A [[13. század]]tól a terület a [[végles]]i váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban [[1393]]-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a [[15. század]] második felében lett egyre nagyobb méretű. [[Gyetva]] [[1638]]-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva [[1811]]-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is. Herencsvölgy [[1891]]. [[szeptember 5]]-én lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb Krivec I a II, Slanec, Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Biele Vody, Vrch Slatina, Magura, Snohy és Vrch dobroč településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetése. A [[20. század]] elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült.

 

==Nevezetességei==