„Rerum novarum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: sk:Rerum Novarum cseréje a következőre: sk:Rerum novarum
Bfg3 (vitalap | szerkesztései)
a →‎Az enciklika előzményei: helyesírási hiba javítása
5. sor:
Az [[Ipari forradalom|első]] és a [[második ipari forradalom]] következtében kialakult modern nagyüzemi gyáripar egy új társadalmi osztályt alakított ki: az ipari [[proletariátus]]t, azaz a munkásosztályt. Mivel a munkások számbeli növekedését nem kísérte az anyagi és szellemi színvonaluk emelkedése, sőt kizsákmányolásuk és a vele járó társadalmi igazságtalanságok fokozódtak, egyre mélyebb szakadék alakult ki köztük és a [[Burzsoázia|tőkés]] munkaadók között. A szociális kérdés a kor legégetőbb kérdésévé vált.
 
A társadalmi igazságosság biztosításáért küzdő [[keresztényszocializmus|keresztényszocialista]] mozgalom a [[19. század]] második felében bontakozott ki. A mozgalom - [[Karl Marx]], valamint olyan katolikus gondolkodók, mint pl. [[Félicité de Lamennais]] ideáival szemben, akik a társadalmi szerkezetet akarták megváltoztatni - a [[kapitalizmus]] talaján maradva kereste a munkáskérdésnek a megoldását. A mozgalom elindításában jelentős szerepet játszó [[Wilhelm Emmanuel Ketteler]] [[mainz]]i [[püspök]] az [[újkor]]i gazdasági helyzetet részben karitatív tevékenységgel, részben szociális törvényhozás segítségével akarta megoldani. eszményeEszménye egy olyan ideális társadalom volt, amelyben az erkölcs talaján álló keresztény szervezetek együttműködései által a gazdasági életben nem engedik érvényesülni a profitéhség és a haszonhajhászás törvényeit.
 
Ketteler munkássága és más kezdeményezések következtében [[Európa]] legtöbb iparilag fejlett országában kísérletek történtek a szociális kérdés keresztény elképzelés szerinti megoldására. [[Habsburg birodalom|Ausztriában]] [[Karl Vogelsgang]] báró vezetésével foglalkoztak a katolikus társadalomtudósok a munkáskérdéssel. Javaslatuk többek között a nagyipari üzemek [[szövetkezet]]ekké való alakítása, ahol munkaadók és munkavállalók együttesen irányítják a gazdasági tevékenységet. </br>[[Franciaország]]ban [[René de la Tour du Pin]] és [[Albert de Mun]] tett nagyon sokat a munkásság érdekében. De Mun [[1873]]-ban létrehozta az "Oeuvre des Cercles catholiques d'ouvriers" (A munkások katolikus körének műve) nevezetű szervezetet, és kiépítette Franciaországban a katolikus munkáskörök hálózatát, amelynek [[1884]]-ben már 50 ezer tagja volt. De Mun alapgondolata az volt, hogy a szakmák szerinti szervezkedés ([[szakszervezet]]ek), az igazságos bér biztosítása ([[minimálbér]]), valamint a munkásság érdekét védő szociális törvényhozás és a betartásáról gondoskodó állami beavatkozás a kulcsa a szociális állapotok megoldásának. Elérte, hogy a francia törvényhozás engedélyezze a szakszervezetek létesítését, és ő nyújtotta be elsőként a munkásság [[életbiztosítás]]áról szóló törvényjavaslatot. </br>[[Németország]]ban [[Konstantin zu Löwenstein-Wertheim-Rosenberg herceg|Löwenstein herceg]] foglalkozott a munkáskérdés katolikus megoldásával, Rómában pedig külön [[társadalomtudomány]]i kör alakult.