„Jöns Bengtsson Oxenstierna” változatai közötti eltérés

[[Fájl:JönsBOsigill.jpg|bélyegkép|Jöns Bengtsson pecsétje Uppsala érsekeként]]

ifjabb '''Jöns Bengtsson Oxenstierna''' (szül.: 1417, meghalt 1467. december 15.<ref>[[Åsbrink, Gustav]] & [[Westman, Knut B.]], ''Svea rikes ärkebiskopar från 1164 till nuvarande tid'', Bokförlaget Natur och Kultur, Stockholm 1935. Sidan 154</ref>), [[Uppsala|uppsalai]] érsek és [[Svédország]] kormányzója 1457-ben és 1465-1466 között<ref>[[Dick Harrison|Harrison, Dick]], ''Karl Knutsson - en biografi'', Historiska Media, Lund 2002. Sidan 343 ISBN 91-89442-58-X; LIBRIS-id 8693772</ref> a [[kalmari unió]] idején.

Jöns Bengtsson 1417 körül született, apja [[Bengt Jönsson Oxenstierna]], anyja Krister Nilsson Vasa volt. [[Lipcse|Lipcsében]] tanult és 1437-ben elnyerte a magister artium fokozatot. 1439-től esperes volt Uppsalában és 1448. június 30.-án érsekké nevezték ki és két nappal később ebbéli minőségében királynővé koronázta Katarina Karlsdotter Gumsehuvud-ot, [[VIII. Károly svéd király|VIII. Károly]] király feleségét. Maga Károly is csak június 29-én nyerte el a koronáját.

 

Az Oxenstierna família már régóta rivalizált a Bonde családdal, amelyhez a király tartozott. Mikor Károly pénzzavarba került és megemelte az adókat és egyházi birtokokat kobzott el, Jöns az elégedetlenkedés élére állt. Az uppsalai székesegyházban levetette főpapi ornátusát és sisakot és mellvértet öltve kijelentette, hogy addig nem vesz fel papi ruhát amíg a királyt ki nem űzik az országból. VIII. Károly meghátrált a felkelés elől és [[Danzig|Danzigba]] menekült.

[[Fájl:Pergamentbrev, Nordisk familjebok.jpg|bélyegkép|Jöns Bengsston levele egy birtokcseréről]]

Jöns Bengtsson sereget gyűjtött és kiátkozta VIII. Károlyt. Két véres csatát követően Károly menekülni kényszerült. Az országot Jöns Bengtsson és Kettil Karlsson közösen kormányozta, de az utóbbi hamarosan meghalt. Az érsek összekülönbözött az arisztokrácia egyes családjaival és Erik Axelsson Tott leváltatta őt kormányzói tisztségéből. Az Unió pártját háttérbe szorították és VIII. Károlyt 1467-ben ismét visszahívták. Jöns Bengtsson [[Öland]] szigetére menekült ahol hamarosan meghalt.

 

Jöns Bengtsson tehetséges, ambiciózus ember volt, első kormányzósága idejétől felvette a Prima Sveciae címet. Nagy figyelmet fordított a családja érdekeire és emiatt ellentétbe került a rivális családba tartozó királlyal. Mivel a svéd nemesség kevéssé vette figyelembe az egyház érdekeit, Jöns [[Dánia|Dániában]] próbált támogatást találni, így az unionista párt meghatározó személyiségévé vált.

 

 

[[Kategória:1417-ben született személyek]]