„János dán király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
(Új oldal, tartalma: „{{Uralkodó infobox | név = János | állam = | megnevezés = Dánia királya | kép …”)
Címke: HTML-sortörés
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Családja==
János 1455. február 2-án született az Aalborghusi kastélyban. Apja [[I. Keresztély dán király|I. Keresztély]] dán király, anyja Hohenzollern Dorottya, a brandenburgi őrgróf lánya volt. 1478-ben feleségül vette Wettin Krisztina szászországi hercegnőt, akitől hatöt gyermeke született. Körülbelül 1496-tól 1512-ig Edele Jernskjæg volt a szeretője.
 
==Uralkodása==
A kormányzó azonban 1501-ben fellázadt és a felkelők egész Svédországot elfoglalták. A stockholmi királyi palotát maga János felesége, Krisztina királyné tartotta elkeseredetten, míg végül a kiéhezett védők, akik ezer főről alig hetvenre fogytak, kénytelenek voltak megadni magukat. A sors fintoraként a felmentő dán flotta három nappal a megadásuk után érkezett. Bár Sten Sture 1503-ban meghalt, utódja, [[Svante Nilsson]] folytatta a háborúskodást, egészen 1509-ig, amikor kompromisszumos békét kötöttek. Formálisan János maradt a svéd király, de cserébe hogy nem gyakorolja a jogait, a svédek évente 13000 koronát fizettek neki.
==Dithmarschen==
1500-ban János megpróbálta meghódoltatni a [[Jütland-félsziget]] délnyugati sarkában elhelyezkedő félig-meddig független dithmarscheni parasztköztársaságot. <ref name="Boeselager 1995 332">Elke Freifrau von Boeselager, "Das Land Hadeln bis zum Beginn der frühen Neuzeit", in: ''Geschichte des Landes zwischen Elbe und Weser'': 3 vols., Hans-Eckhard Dannenberg and Heinz-Joachim Schulze (eds.), Stade: Landschaftsverband der ehem. Herzogtümer Bremen und Verden, 1995 and 2008, vol. I 'Vor- und Frühgeschichte' (1995; ISBN 3-9801919-7-5{{Please check ISBN|reason=Check digit (5) does not correspond to calculated figure.}}), vol. II 'Mittelalter (einschl. Kunstgeschichte)' (1995; 3-9801919-8-2), vol. III 'Neuzeit (2008; ISBN 3-9801919-9-9{{Please check ISBN|reason=Check digit (9) does not correspond to calculated figure.}})', (=Schriftenreihe des Landschaftsverbandes der ehem. Herzogtümer Bremen und Verden; vols. 7–9), vol. II: pp. 321-388, here p. 332.</ref>. Frigyes öccsével együtt felbérelte a Fekete Gárda nevű zsoldostársaságot és hadjáratot indított a parasztok ellen, akiknekakik azonban az alacsony fekvésű, mocsaras alföldön a zsilipek megnyitásával csapdába zárták a zsoldosokat és a támadók menekülni kényszerültek. A vállalkozás csúfos kudarca is felbátorította a svéd elégedetlenkedőket, akik a következő évben fellázadtak.
 
==Kései évei és halála==