„Rédei László” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: következő hozzáadása: eo:László Rédei)
a
| nemzetiség = magyar
| házastárs =
| szakma = matematikus, egyetemi tanár, [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]]-tag
| művésznév =
| becenév =
Még abban az évben a [[szeged]]i [[SZTE|Horthy Miklós Tudományegyetemre]] került, ahol 1941-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Először a [[geometria]]i, majd az [[algebra]] és [[számelmélet]]i tanszéket vezette.
 
Pályafutása során közel százötven dolgozatot és öt könyvet írt. Legjelentősebb eredményeit az [[algebra]] és a [[számelmélet]] területén, a véges [[Abel-csoportok]] elméletében érte el. Tétele a magyar matematika egyik legszebb gyöngyszeme, hatásos eszköznek bizonyult az [[n-dimenziós euklideszi terek]] térfedő kockarácsainak vizsgálatánál, egyben fontos [[számelmélet]]i vonatkozásai is vannak, és segítségével meglepő [[kódoláselmélet]]i eredmények születtek. További eredményei a p-csoportokkal, a végesen generált félcsoportokkal, illetve a félcsoportok és gyűrűk bővítéselméletével kapcsolatosak. Rédei Lászlót az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] [[1949]]-ben levelező, [[1955]]-ben rendes tagjává választotta.
 
Rövidebb tanulmányutakon járt az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban, az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban, [[Ausztria|Ausztriában]], [[Szovjetunió]]ban, [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], [[Svédország]]ban, [[Norvégia|Norvégiában]], [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]]. [[1967]]-től újra Budapestre költözött és az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Matematikai Kutatóintézet Algebrai Osztályát vezette.
 
Fia, L. B. Rédei [[Szeged]]en kezdett tanulmányait [[Svédország]]ban fejezte be [[elméleti fizikus]]ként. Balesetben elhunyt még apja életében, azonban a halálhírt már nem mondták el apjának, aki akkor már idős volt és beteges. Feleségével együtt a Kútvölgyi Kórház krónikus osztályára kerültek. Hosszú betegeskedés után egy infarktus következtében