„Monterrey” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
történet: 19. század
történet: 20. század
81. sor:
 
===17. és 18. század===
A település ezután lassú növekedésnek indult, eleinte földműveléssel, állattenyésztéssel és bányászattal foglalkoztak: mindez a helyi lakók igényeit elégítette ki. 1612-ben aztán egy óriási vihar elpusztította a helyiek kunyhóit, ezután [[Diego Rodríguez]], a királyság kapitánya egy kicsit átköltöztette a települést. [[Martín de Zevala]], aki 1626 és 1664 között volt a terület kormányzója, új telepeseket, állatokat és eszközöket is hozott magával ide. A város ezután a [[Tampico]], [[Saltillo]] és a texasi [[San Antonio]] [[Mexikóváros]]sal történő kereskedelmének lebonyolításában vált fontos csomóponttá. A 18. század második felében azonban egész Új-León területéről, szinte minden faluból és városból emberek sokasága indult el, hogy benépesítse [[Tamaulipas]]t, így Monterrey környéke is szinte elnéptelenedett, de a század végére megint növekedésnek indult a népesség, többek között a mai ''Tenerías'' városrész környékén létestültek újabb települések. A kereskedelmet ezidőtájt a csempészet és a vámhatóságok betelepítése pezsdítette fel.<ref name="elocalmonog">{{cite web |url=http://www.monografias.com/trabajos16/monterrey/monterrey.shtml |title=monografias.com - Monterrey |accessdate=2013-02-07 |language=spanyol}}</ref>
 
===19. század, függetlenség===
A függetlenségi harcok jórészt elkerülték a térséget, de azért itt is voltak hadi események. 1813. július 2-án [[José Herrera]] támadta meg a várost, a piactéren felkelőket is agyonlőttek. A független Új-León állam 1824. május 7-én jött létre, fővárosa Monterrey lett. Az ezután állandósuló belpolitikai harcokat súlyosbította az USA 1846-os [[Mexikói-amerikai háború|inváziója]]. Több csata után végül szeptember 24-én esett el a városközpont [[William Worth]] tábornok támadása eredményeképpen. 1855-ben a [[Lampazos de Naranjo (község)|Lampazos de Naranjo]] községből visszatérő [[Santiago Vidaurri]] (aki ott hirdette ki a szabadság visszaállítására irányuló tervét, a ''Plan Restaurador de la Libertad''ot) szerezte meg az állam kormányzóságát. Ezután a város az ''Északi Hadsereg'' főhadiszállásává vált, azonban a kongresszus [[Galeana (község, Új-León)|Galeana]] községbe települt át.
 
Az [[amerikai polgárháború]] idején Monterrey a gyapotszállítás fontos tranzitállomásává vált: a déli államokból Matamoros kikötőjébe szállított áru áthaladt a városon is. Szappan-, cukor-, és textilipari üzeme valamint malma mellé 1867-ben sör-, jég- és gyufagyárakat is építettek. [[Bernardo Reyes]] kormányzó idején (1885-1909) kiépült a vízvezeték- és öntözőhálózat, felépült a kormányzati palota, a fegyház, több emlékmű és a város közlekedését a mai napig meghatározó sugárutak egy része, bútor-, ruha-, acél-, üveg- és dohánygyárak létesültek. (Az 1898-ban a városba látogató [[Porfirio Díaz]] elnök meg is dícsérte a kormányzót a fejlődésért.)<ref name="elocalmonog"/>
 
===20. század===
1910-ben a későbbi mexikói elnököt, [[Francisco I. Madero|Francisco I. Maderót]], aki az azévi választásokon nagy népszerűségre tett szert, Monterreyben tartóztatták le lázadás szervezésének és a hatóságok megsértésének vádjával, és [[San Luis Potosí (település)|San Luis Potosíban]] be is börtönözték. A forradalom során 1914. április 24-én érte támadás a várost, ezután a fejlődés megtorpant. Bár az 1920-as években még jelen volt a politikai indíttatású erőszak, mégis ez az évtized szolgált példaként az elkövetkező évek számára: ekkor alapították az [[Universidad Autónoma de Nuevo León]] egyetemet, az állam történetével, földrajzával és statisztikáival foglalkozó intézetet (''Sociedad Nuevoleonesa de Historia, Geografía y Estadística''), az ''Intituto Tecnológico y de Estudios Superiores de Monterrey'' tudományos-technológiai intézetet, bevezették a társadalombiztosítást, csatornázták a ''Santa Catarina'' folyót, befejezték a város vízellátórendszerét és a kulturális életet is fejlesztették.
 
Később az agglomeráció terjeszkedése szükségessé tette a belső utcahálózat fejlesztése mellett elkerülő utak és többszintes csomópontok létesítését. Emellett a belvárost is átépítették, kialakítva a ''Gran Plaza'' nevű teret, számos üzletközpont, oktatási, egészségügyi és szociális intézmények épültek.<ref name="monog"/>
 
== Földrajz ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Monterrey