„Stockholmi vérfürdő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „bélyegkép|II. Keresztély. Michael Sittow festménye. A '''stockholmi vérfürdő''' (svédül: ''Stockholms blodbad'') 1520. nove…” Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
A kalmari unió megalakulása óta, amely [[Perszonálunió|perszonálunióban]] egyesítette a három skandináv királyságot, Svédországban erősek maradtak a függetlenségi törekvések. A XV. század során felkelések sora tört ki, hol a dán uralom ellen és állítottak svéd származású kormányzót az ország élére, vagy a kormányzót kergették el és visszaállították az uniót. Mindkét párt erős maradt és az aktuális nehézségek vagy sikerek függvényében került domináns helyzetbe az országban.
1515-ben [[II. Sten Sture|ifjabb Sten Sture]] kormányzó visszavette Almarestäket várát az uniópárti [[Uppsala|uppsalai]] érsektől, [[Gustav Trolle|Gustav Trollétól]]. Az érsek ellenállt a döntésnek és a kormányzó ostrom alá vette a várat<ref>Larsson (2003), s. 423-424</ref>. Gustav Trolle dán segítséget kért, de a felmentő csapatokat a kormányzó serege visszaverte. Sten Sture rábeszélte az Államtanácsot, hogy hozzon egy döntést, melyben az érseket árulónak nyilvánítják és kötelezik a vár lerombolására. 1518-ban Gustav Trolle megadta magát, bebörtönözték és kényszerítették hogy lemondjon érseki címéről. 1519-ben [[Lund]] érseke, a pápa támogatásával interdictum alá helyezte Svédországot míg az az uppsalai érsek ki nem szabadul és az egyház birtokait vissza nem szolgáltatják<ref>Weibull (1949), s. 151</ref>.
==Dán invázió==
| |||
