Wikipédia

„Őrihodos” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
45. sor:
 
== Nevének eredete ==
A község neve első hallásra víznévnek tűnik (hódban gazdag folyóvíz), jelenleg azonban erre semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Ilyenilyen nevű patak ma sincs a környéken. Elgondolkoztató azonbanElgondolkodtató, hogy szomszédos [[Dolány (Szlovénia)|Dolány]] falut első írásos említésekor 1331-ben ''"Sancto Nicolao de Hudusfeu"'', (azaz Hodosfő-Szentmiklós) néven említik. Ebből a Hodosfő viszont egyértelműen pataknévre látszik utalni. Felmerül tehátFeltételezhető, hogy a Dolányi-patak eredeti neve lehetettvolt Hódos és, a pataknak a Nagy-Kerkába ömlésénél fekvő Őrihódostelepülés nevepedig erről a patakról lettkapta Hódosa nevét.<ref>Benczik Gyula et al.: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig (Lendva, 2005)</ref>
 
Más vélemények szerint neve inkább ősi szláv személynévből származik, mégpedig az 1138-ból és 1329-ből is adatolt „Hodus” személynévből ered. Nevének írása ezért rövid „o”-val történik. A szlovén név már a magyarból származik.
 
== Története ==
ŐrihódosŐrihodos a múltban az [[Őrség]] része volt, ahol a magyar [[honfoglalás]]t követően a csatlakozott népekből szervezett határőrök éltek. Legnagyobb településeik a [[Goričko]] északkeleti részében, a [[Kerka]] patak völgyében, illetve Hodos térségében voltak. Hodos környékének terepbejárásai során, 1991 tavaszán a térségben több halmot fedeztek fel. Két halom a falu végén, a helybéliek által Kőhegy néven ismert részen található.
 
A település első közvetett írásos említése [[1331]]-ből származik, amikor a szomszédos Dolány falu még a magyar Hodosfőszentmiklós (''Sancto Nicolao de Hudusfeu'') alakban szerepel és határában magyar patakneveket jegyeztek fel. Első, minden kétséget kizáró írásos említése [[1452]]-ből származik ''"Hodos in districtu Ewrseg"'' (Hodos az Őrségi Kerületben) alakban. [[1453]]-ban és [[1472]]-ben is ''"Hodos"'' néven említik a korabeli források.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>
Hodos az Őrség részeként az akkori [[Németújvár]] (''Güssing'') mindenkori birtokosának uralma alá tartozott.
Hodos középkori temploma, amelyet eredetileg Szent András tiszteletére szenteltek, az okleveles adatok és a régészeti kutatások szerint valószínűleg a XIII. században épült. A hodosiak az 1500-as évek végén protestánssá lettek. Kezdetben az Őrség többi falujához hasonlóan a kálvinista irányzatot követték, majd 1678 táján, amikor [[Perenyei Bálint]] volt a falu prédikátora, az evangélikussághoz csatlakoztak. A hodosiak 1644-ben templomukat palánkkal vették körül, megpróbálták megerősíteni, hogy védekezni tudjanak a török ellen.<ref>http://eorsegh.blogspot.com/2009/10/ali-kanizsai-szpahi-levele-hodosiaknak.html</ref>
Az 1697-98-as Kazó-féle vizitáció idején a falunak 58 magyar lakosa volt.<ref>Házi Jenő: Az első népszámlálás Vas megyében az 1697/1698. években, in: Történeti Statisztikai Közlemények 1957. I. 11. p.</ref>
A templomot 1732-ben Rosty István alispán katonasággal foglalta el és átadta a katolikusoknak. Az épület új védőszentje már nem Szent András, hanem Szent Erzsébet lett.<ref>Horváth Ferenc: Hodos, Kerca, Velemér plebániák története, Kerca, 1905 k. 9. p.</ref> Az ősi templom 1826-ban tűzvész következtében leégett, de romjai még egészen az 1890-es évekig megvoltak.<ref>http://eorsegh.blogspot.com/2011/03/hodos-regi-templomanak-pusztulasa.html</ref>
 
Nepesnépi Zakál György 1818-ban a következőket írja a faluról: ''"Hodos, a' mely felső és alsó Szerből áll 30 gazdát tart. Az alsó Szerbe Nemes Birtokosok és Szabadosok is vannak. A1 határa nagy kiterjedésű, és észak felöl Szalafővel határos; napnyugot felöl pedig Dolinczal és Saallal, a'hol végzödik Eörseghnek is Határa. Ez a1 Helység a' Kerkátul egy kitsit távolabb esik"''<ref>Nemesnépi Zakál György: Eörséghnek Leírása, Szombathely, 1985. 9. p.</ref>
 
Vályi András szerint ''" HODOS. Elegyes magyar falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Múra vizéhez nem meszsze, határja szoross, és földgye is sovány."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Az 1852-es Schematismus szerint a települést magyarok lakták, katolikus temploma elpusztult, plébániáját szervezetileg a kercaival egyesítették. A felekezeti megoszlás: 240 evangélikus, 40 református, 12 katolikus<ref>Schematismus ... Sabariae, 1852, 82. p.</ref>
 
Fényes Elek szerint ''" Hodos, magyar falu, Vas vmegyében, az ugynevezett Őrségen, 5 kath., 237 evang., 44 ref. lak. Evang. anyaekklézsia, és oskola. Az ide való kath. parochia a kerczaival köttetett össze, minthogy temploma elpusztult. Határa sovány és erdős. F. u. gr. Batthyáni Károly és több földesurak. Ut. p. Lövő."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Őrihodos”