„Orgovány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A fehérterror: vessző, pont |
Az orgoványi felekezetek és rövid történetük |
||
42. sor:
A település a [[Héjjas Iván]] vezette különítményesek garázdálkodásai idején vált hírhedté. [[1919]] novemberében több napon keresztül folytak itt a kivégzések, melynek során számtalan baloldali érzelmű személyt legyilkoltak, a [[vörösterror]] megbosszulásának szándékával, többen közülük ténylegesen részt vettek a vörösterror kivitelezésében, de sok áldozat ártatlan volt. Az áldozatok pontos száma ismeretlen, a legjelentősebb kivégzett személyek [[Hegedűs Rezső]] tanító, [[Buday Dezső]], a közoktatásügyi népbiztosság egyik vezető tisztviselője, [[Hajma András]] a [[Vörös Őrség]] parancsnoka, [[Ürögi Lajos]], a helyi Direktórium elnöke.
== Felekezetek ==
Orgoványon három [[Kereszténység|keresztény]] felekezethez tartoznak hívek nagy számmal: a római katolikushoz, a reformátushoz és a baptistához.
== Római katolikusok ==
Az orgoványi [[Római katolikus egyház|római katolikus]] egyházközség 1917-ben lett önálló, előtte ugyanis a közelben lévő [[Izsák (település)|Izsák]] filiája volt. Az 1850-es évektől a [[Kecskemét|kecskeméti]] [[Ferences rend|ferences szerzetesek]] látták el a környező puszták falvainak pasztorálását, így az orgoványi pusztáét is. Az első orgoványi katolikus pap a XX. század elején Tóth Imre volt. 1918-ban lett a katolikusnak önálló, három holdnyi temetője, addig minden felekezet képviselői egy helyre – a mai református temetőbe – temetkeztek. A mai római katolikus templom helyén eredetileg egy gőzmalom állt, mely miután többször csődbe ment, eladásra került, s az épületet a váci püspök vásárolta meg, azzal a céllal, hogy az orgoványi hívek számára templommá alakíttassa. 1917-re el is készült a templom, tornya pedig 1931-ben épült. A templomépület azonban vályogból lévén hosszabb időre alkalmatlan volt céljára, úgyhogy 1942-ben lebontották. A templom mai formáját az 1942–1958 közötti átépítés folyamán nyerte el. A templomot ''Óváry Artúr'' tervezte. A templom alapvető szerkezete [[Bazilikális elrendezés|bazilikális]] jellegű, [[Neoromán építészet|neoromán]] stílusú egy főhajóval és két jóval alacsonyabb oldalhajóval, [[Kazettás mennyezet|kazettás mennyezettel]], igen szép, színes üvegablakokkal. A templomtorony csak lazán kapcsolódik a templomtesthez, s nem is a főhajó előtt, hanem az egyik oldalhajó sarkánál található, ettől a templomépület aszimmetrikus.
A falu jelenlegi plébánosa '''Dr. Czár János'''. Előtte hosszú évtizedekig szolgált a köztiszteletnek örvendő, nagy tekintéllyel bíró, a falu szellemi életét nagyban meghatározó '''Kovács József''' címzetes [[Esperes|esperes]], aki a Orgovány díszpolgára is lett.
== Reformátusok ==
Orgovány önálló [[református]] egyházközséggé válása előtt [[Kunszentmiklós]]hoz tartózott, s az ottani lelkészek látták el az orgoványi református híveket. Az önálló orgoványi református egyházközség története 1868-ban kezdődött, mikor [[Baksay Sándor]] református püspök Orgoványra látogatott, s úgy döntött, hogy önálló filiát hoz létre, amely továbbra is Kunszentmiklóshoz tartozott, azonban az anyaegyház innentől kezdve az alapvető jogokat átengedte az orgoványi filiának: saját lelkésze lehetett, önálló egyháztanácsot választhatott magának, az egyházi adót maguk szedhették és megtarthatták. A beszedett egyházi adó aztán oly tekintélyes összegű volt, hogy belőle már 1869-re felépülhetett a lelkészi lakás, valamint az ima- és iskolaterem. Ez utóbbi hely szolgált 1913-ig az istentiszteletek helyszínéül, amikor is felépült a falu méretes és szép református temploma.
A református egyházközség számos kiváló lelkésszel büszkélkedhet. 1870-től 1894-ig itt szolgált lelkészként '''Földváry László''', aki egyháztörténeti kutatásai mellett rendszeresen publikált cikkeket, értekezéseket, egyházi szónoklatokat politikai, szépirodalmi és egyházi lapokban. 1894–1936 között '''Molnár Gergely''' volt a falu református lelkésze, akinek nagyon köszönhet nem csak a református gyülekezet, de az egész falu is. Az ő lelkészsége alatt, 1908-ban kezdték építeni a templomot ''Láng Arnold'' tervei szerint, mely 1913-ra el is készült. A templom saját orgonát és egy 814 kg-os harangot is kapott.
1990-ben került a templomba új orgona. Az eredeti egyébként is használt volt, mert 1907-ben adományozták a falunak a kunszentmiklósi reformátusok.
=== A baptisták ===
A [[Baptista|baptisták]] 1896-tól vannak a faluban. Ebben az évben ugyanis három orgoványi személy, Vajda János és családja baptistának keresztelkedett át. 1901–1960 között két gyülekezet működött a faluban, az alsó-orgoványi (kargalai) és a faluközponti. A hívek ahhoz tartoztak, melyhez közelebb laktak. A faluközponti gyülekezet 1912-ben építette föl saját imaházát, melynek első presbitere '''Ficsór Sándor''' volt.
== Éghajlata ==
| |||