„Tiszaszentimre” változatai közötti eltérés

→‎Története: Folyószöveg.
a (→‎Külső hivatkozások: oldal átalakítás, egyesítés miatt link csere, apró változtatás)
(→‎Története: Folyószöveg.)
A település ősi múltjára utal, hogy itt [[1870]]-ben [[bronzkor]]i karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.
 
A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ban említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. [[1570]]-ben a terület a [[Losonczy család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.<br>A szolnoki vár [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett. [[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit [[1896]]-ban adtak át. Legnagyobb népességét [[1949]]-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.
 
[[Fájl:Tiszaszentimre légifotó.jpg|260px|bélyegkép|jobbra|Tiszaszentimre légifotója]]
[[1570]]-ben a terület a [[Losonczy család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.<br>A szolnoki vár [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett.
 
[[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza.
 
Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit [[1896]]-ban adtak át. Legnagyobb népességét [[1949]]-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.
[[Fájl:Tiszaszentimre légifotó.jpg|260px|bélyegkép|jobbra|Tiszaszentimre légifotója]]
[[2007]]. [[június 2.|június 2-án]] és [[június 3.|3]]-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott [[Lezsák Sándor]] a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint [[Szili Katalin]], a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, [[Bölcskei Gusztáv]] püspök és [[Bereczkei Miklós]] esperes [[ökumenikus]] istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.