„Légirégészet” változatai közötti eltérés

A korábban már jól bevált, régi módszereket, például a légifelvételezést az [[1950-es évek]]ben nem, csak az [[1960-as évek]] konszolidációja után lehetett ismét alkalmazni. A római korban az [[Alföld]]ön épített hosszanti földsáncok ([[Csörsz árka|Csörsz-árok]], másként szarmata sánc) és a Tisza-II. vízlépcső kutatásánál ''[[Patay Pál (régész)|Patay Pál]]'' (1914–1914) és ''[[Soproni Sándor]]'' (1926–1995) régészek irányították a repüléseket (1968, 1971). A következő évtizedek legjelentősebb kezdeményezése Vas megyében ''[[Bándi Gábor]]'' (1949–1988) {V-356.} <!-- mi az a v356? – g --> nevéhez kapcsolható; nem régészeti célú felvételek segítségével először sikerült 130&nbsp;km²-nyi területet feldolgozni. [[1977]]-ben készült az első fekete-fehér, [[1983]]-ban az első színes, régészeti célú infrafelvétel hazai lelőhelyről.