„Római rítus” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
A [[katolikus egyház]] tagjai közül a legtöbben a [[latin rítusú katolikus egyház|latin rítusú katolikus részegyház]] („nyugati katolikus egyház”) '''római liturgiáját''' követik. A köznyelvben ezt a csoportot ezért általában a '''római katolikusok''' névvel jelölik. (A katolikus egyház összesentöbbi 24liturgiájáról autonóm (önálló jogú, „sui juris”) részegyházból áll (a nyugati katolikus egyház éslásd a [[keleti katolikus egyházakegyház]]), amelyek hatféle [[rítus]]t (szertartástszócikket!) és azon belül még többféle [[liturgia|liturgiát]] követnek.
 
 
==Története==
A latin rítusban több ősi [[liturgia]] létezik. Ezek közül a legrégebbi a római liturgia, amely lényegében két változatban: a katedrális (szekuláris) változatban ([[Róma]] patriarchális bazilikáinak ünnepélyes formája) és a [[bencések|bencés]] szerzetesi változatban él. [[I. Nagy Gergely pápa|Nagy Szent Gergely]] pápa idejére ([[604]]) ez az állapot lényegében rögzült, és a [[Gallikán liturgia|gallikán liturgiával]] egybeolvadva ez volt meghatározó az egész középkoron át.
 
A római liturgiának létrejöttek alváltozatai, úgymint az egyes jelentősebb egyházmegyék ([[Esztergom]], [[Braga]], [[Párizs]]) sajátos jellegeket fölmutató liturgiarendje, és az egyes [[szerzetesrendek]] ([[ciszterek]], [[karmeliták]], [[karthauziak]], [[domonkosok]], [[ferencesek]]) liturgiaváltozatai is, akik az ősi bencés változatot saját [[karizma|karizmájuknak]] megfelelően módosították. Ezeknek az ünnepélyes változatoknak már a középkorban kialakult egy „tömörített” formája, az úgynevezett ''kuriális (udvari) változat'', amely nevét arról kapta, hogy a pápai udvar tisztviselőjének, illetve magának a római pápának, ha vidéken volt, a körülményekhez híven bizonyos kórusimákat, körmeneteket, díszeket el kellett hagynia a liturgiából. Ezt a ferencesek elterjesztették egész Európában, így a [[16. század]]ra ez lett a plébániák általános rendje. Ezt a [[Tridenti Zsinat]], mint „római liturgát” végleg lerögzítette a [[szentmise]] és az [[Eucharisztia]] katolikus tanának a védelmében, hogy bárhová tévedjen a katolikus hívő, ugyanazt a misét lássa, hallja, tudja követni. Ez Szent [[V. Piusz pápa]] [[misszálé]]ja (misekönyve), amely ma is érvényben van. Utoljára Boldog [[XXIII. János pápa]] módosította. Ezen kívül csak a 200 évnél nem régebbi egyházmegyei és szerzetesi alváltozatok maradhattak életben, de ha az egyházmegye, illetve a szerzetesrend lemondott róla, akkor a ''tridenti változat'' használata lett a kötelező számára. Emellett létrejött a [[II. Vatikáni Zsinat]] után egy ''vatikáni változat'', amelyet nagyrészt a [[protestantizmus|protestánsok]] felé való nyitás gesztusaként alkottak meg.