„Wolf–Rayet-csillag” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a atfogalmaz, adat korr
1. sor:
[[Fájl:Wolf rayet2.jpg|bélyegkép|300px|A [[WR 124]] Wolf-Rayet csillagot körülvevő [[M1–67]] köd (A [[Hubble űrtávcső]] felvétele)]]
 
A '''Wolf–Rayet csillag''' (rövidebben '''WR csillag''') igen nagy (jellemzően 7-20 [[naptömeg]]ű) tömegű [[változócsillag]], az első ilyen csillagokat [[Charles Wolf]] és [[Georges Rayet]] fedezettfedezte fel a [[19. század]]ban, 1867-ben. [[Felszíni hőmérséklet]]ük jellemzően 7050 000 kelvin fölötti, ami elérheti a 100  000 kelvint is. Az ilyen csillagok anyagvesztése nagyon gyors, csillagszelük elérheti a 2000 km/s sebességet, is,legfeljebb néhány tízmilliómillió éves élettartamuk alatt a [[Nap]] tömegének többszörösét veszíthetikveszítik el így.
 
Az [[O színképtípusú csillag|O színképtípusú]] kék [[szuperóriás]]okhoz hasonlítanak (a feltételezések szerint belőlük, illetve a [[fényes kék változócsillag]]okból alakulnak ki), de színképükben a [[hidrogén]] és az ionizált [[hélium]] széles [[emissziós vonal]]ai dominánsak, melyek a csillagtól távolodó nagy sebességű gázáramban ([[csillagszél]]ben) keletkeznek. Színképükben megtalálhatók a [[szén]], [[nitrogén]] és az [[oxigén]] [[abszorpciós vonal]]ai is. A napjainkban elfogadott elméletek szerint ezek a csillagok [[kettőscsillag|kettős rendszerek]] tagjai, ahol a kísérő a Wolf-Rayet komponens külső rétegeit „elszippantotta”. Így az észlelt színkép inkább a már jóval fejlettebb (azaz a hidrogént és egyéb könnyű elemeket már elhasznált) belső részeket jellemzi (C, N, O vonalak), mint a normál [[csillagfelszín]]t.
Színképükben megtalálhatók a [[szén]], [[nitrogén]] és az [[oxigén]] [[abszorpciós vonal]]ai is. A napjainkban elfogadott elméletek szerint ezek a csillagok [[kettőscsillag|kettős rendszerek]] tagjai, ahol a kísérő a Wolf-Rayet komponens külső rétegeit „elszippantotta”. Így az észlelt színkép inkább a már jóval fejlettebb (azaz a hidrogént és egyéb könnyű elemeket már elhasznált) belső részeket jellemzi (C, N, O vonalak), mint a normál [[csillagfelszín]]t.
 
A Wolf–Rayet csillagok élettartama – nagy tömegük miatt – igen rövid, Wolf–Rayet csillagként csak néhány százezer (ezt megelőzően, szuperóriásként is csak pár millió) évig ragyognak, ezután [[szupernóva]]ként lángolnak fel, egyes elméletek szerint azonban közvetlenül is [[fekete lyuk]]ká tudnak alakulni. A színképükben található hasonlóságok alapján, gyakran hozzák összefüggésbe az [[Ib típusú szupernóva|Ib]] és [[Ic típusú szupernóva|Ic típusú szupernóvákkal]], valamint a hosszú [[gammavillanás]]okkal, de mivel ilyen csillagot még nem láttak szupernóvaként fellángolni, így közvetlen bizonyíték a kapcsolatra nincsen.
 
A Wolf–Rayet csillagok a [[galaxis]]ok [[spirálkar]]jainak belső részén, illetve a [[galaxismag]] környékén koncentrálódnak. A [[Tejútrendszer]]ünkön belül ismert mintegy 300 ilyen csillagot ismerünk, de nagy fényerejük miatt más galaxisokban is felfedezhetőek.
 
== Osztályozásuk ==