„Borostyán (fosszília)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.127.129.130 (vita) szerkesztéséről Rlevente szerkesztésére |
át a balti borostyán cikkből |
||
5. sor:
A '''borostyánkő''' a megkövesedett [[gyanta]] ([[fosszília]]) neve.
A kőszénelegyrészek közé tartozik. Szabálytalan, alaktalan (amorf) tömegeket, darabokat alkot. Gyakran tartalmaz zárványokat, sokszor épen maradt fosszilis rovarokat (szúnyogot, legyet, hangyát, százlábút) kisebb állatokat (gyík) növényi maradványokat, melyek az értékét növelik. Zárványként víz, terpentinolaj apró hólyagocskákban és [[pirit]] kristály is előfordul. Repceolajban kifőzve a gáznemű és folyékony zárványok eltávolíthatóak. Különböző ékszerek, faragványok, díszítőelemek készítésére használják. Hőre lágyul és formázható, könnyen meggyullad, fenyő és tömjén illatot ad, kormozva elég. Több módszerrel munkálják meg: savval maratják, vésik, esztergálják, főzve hajlítják, lenolajjal ragasztják. Az ókorban már ismerték [[Caius Plinius Caecilius|Plinius]] ''História naturalis'' című fennmaradt enciklopédiájában már ''szukcinit'' néven írt a borostyánról. Gyakran előforduló ásványnak tekinthető. Sok monda és rege kapcsolódik az ásványhoz, [[Homérosz]] az ''Odüsszeiában'' sokszor említi. Az ókorban a borostyánnak magas ára volt, mert hittek viseletének gyógyító erejében. Mesterséges úton [[1881]]-ben készítettek borostyánt törmelékből összeolvasztva és meleg sajtolással, amit csak mikroszkópos vizsgálattal lehetett megkülönböztetni a valóditól. Ma a különböző műgyantákból és üvegekből könnyen előállítható. Sóoldatban való úsztatással megkülönböztethető, mert készíthető olyan sűrűségű oldat, melyben a valódi borostyán a felszínen lebeg vagy úszik, míg a nagyobb sűrűségű mesterséges darabok elsüllyednek.
== Nevének eredete ==
Római elnevezése a ''sucus'' (=nedv) szóból ered. A görögök ''elektron''-nak nevezték, mert dörzsölésre [[sztatikus elektromosság]]gal feltöltődik. Francia neve a ''ambre'', angolul ''amber''-nek nevezik, mely egyaránt az ''ámbra'' szóból ered és az égésekor érezhető illatára utal. Magyar neve a ''Bernstein'' magyarított alakja, ami az ónémet ''börnen'' vagy ''bernen'' (=égni) szóból ''égő kő'' alapján eredeztetnek.
== Változatai ==
Legismertebb a [[Baltikum]]ból származó formája a baltikumi vagy ''közönséges'' borostyánkő. A megkövesedett gyantának a legelterjedtebb és legismertebb baltikumi közönséges borostyánkő mellett több mint 50 fajtája ismert.
| |||