„Tartu” változatai közötti eltérés

3 bájt törölve ,  7 évvel ezelőtt
a
a (r2.7.3rc2) (Bot: következő hozzáadása: is:Tartu)
 
=== A német lovagrend idején ===
A Szentföldről kiszoruló lovagrendeket a lengyelek és más, már keresztény államok a térségbe telepítették, hogy a pogány lakosságot (poroszokat, letteket, észteket) keresztény hitre térítsék. A Livóniai lovagrend, vagy más néven a [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek]] [[1224]]-ben foglalták el Tartut, a várost innentől ''Dorpatnak'' hívták. 1234-ben megalakult a város püspöksége, amely a mai Észtország területének jelentős részén irányította az egyházat ([[Dán Észtország]], benne Tallinnal a [[Lund|lundilund]]i érseknek volt alárendelve). 1262-ben Dimitri novgorodi fejedelem, [[I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem|Alekszandr Nyevszkij]] fia megpróbálta elfoglalni a várost, de nem sikerült bevenni a várat.
1280-ban Tartu csatlakozott a [[Hanza-szövetség]]hez. A kivitel jelentős részét a [[borostyán (ásványfosszília)|borostyán]] alkotta, ami gazdagon fellelhető volt a balti-térségben. A város lakosságát szinte kizárólag németek alkották, és a kereskedelem révén a német dominancia a városban sokáig fennmaradt. A svéd, majd az orosz uralom alatt a város inkább német nyelvű volt, beleértve a kultúrát, az egyetemen is a német nyelv dominált. Ez a dominancia csak a 19. század végére ért véget.<ref name="Tört1"/>
 
A reformáció lutheri irányzatait a város és környéke 1525-ben fogadta be. A templomok berendezései az erőszakos kép- és ereklyerombolásnak jórészt áldozatul estek.
38 137

szerkesztés