„Kiáltó Szó (folyóirat)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dj (vitalap | szerkesztései) |
|||
15. sor:
Az 1934-ben átszervezett folyóirat súlypontos számokban foglalkozott a város és falu viszonyával (1934/2), az [[erdély]]i [[sajtó]] felelősségével (1934/3), a nemzedéki kérdéssel (1934/6), az [[iskola|iskolával]] (1934/8-9), az erdélyi [[értelmiség]]gel (1934/12), a [[Család (szociológia)|családi]] élettel (1935/1), az [[egyház]]ak helyzetével (1935/6) s az [[egyetem]]i élettel (1935/7).
A munkatársak közé tartozott ebben a szakaszban [[Ady László]], [[Buza László]], [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]], [[Debreczeni László (művészettörténész)|Debreczeni László]], Farkas Jenő, [[Juhász István (egyháztörténész)|Juhász István]], [[Kemény János (író)|Kemény János]], [[László Ferenc]], [[Makkai László]], [[Pálffy Károly]], [[Morvay Pál]], [[Szőcs Endre]], [[Tóth Zoltán]]. [[Vita Zsigmond]] a magyar iparos fiatalok szakoktatásáról, [[Jancsó Elemér]] a [[Szekfű Gyula]] és [[Mályusz Elemér]] közt kerekedett vitáról írt; 1937-ben hozzászólt a lap a Makkai Sándor kiváltotta [[nem lehet vita|nem lehet-vitához]]; László Dezső ismertette a magyarországi [[szociográfia]]i irodalmat (''A magyar nép új felfedezése''. 1937/6); [[Pálffy Károly]] pedig a [[Dimitrie Gusti]]-féle [[Románia|román]] [[falu]]kutató mozgalmat. [[Bíró Sándor (történész)|Bíró Sándor]] "Emlékezzünk a régiekről" címmel vezetett rovatot.
Az [[1940-es évek]]ben a Kiáltó Szó cikket közölt a regösmozgalomról (1942/8), a magyar történelemtudomány feladatairól (1943/5), foglalkozott a dél-erdélyi magyarság helyzetével s a [[Székelyek|székelység]] sorskérdéseivel; 1942-ben megünnepelte [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] születésének 300. évfordulóját.
| |||