„Filmstúdió” változatai közötti eltérés

(Forrás hiányzik)
 
== Története ==
A világ első műtermét, a [[Black Maria|Black Mariát]] [[Thomas Alva Edison]] építette [[1893]]-ban. Beceneve „Fekete Marika” volt. A francia ősfilmes [[Georges Méliès]] egyike az elsőknek, aki már [[1897]]-ben stúdiót épített saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A [[1940-es évek]]ig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül – a külső és belső felvételek egyaránt –, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A húszas évek klasszikus dokumentaristái, plmint Flaherty, Vertov, Ruttman, majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, például Visconti, Rossellini, voltak az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken – az utcán, a köztereken, lakásokban – forgatják filmjeiket (pl Ruttman, ''Berlin, egy nagyváros szimfóniája'', Visconti ''Megszállotság'', Rossellini ''Róma, nyiltnyílt város''), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre.
 
Már a felvevő és vetítőgépek első feltalálói, a [[Auguste és Louis Lumière|Lumière testvérek]], illetve [[Thomas Alva Edison]] vállalkozást alapítottak találmányukra. Filmstúdióknak azonban inkább azokat a nagy filmvállalatokat nevezzük, amelyek – korülbelülkörülbelül a tízes évektől – nagyipari jelleggel, szériákban, s többnyire bizonyos műfajokra specializálódva gyártották a filmeket. Európában ilyen a Pathé és a Gaumont, vagy a vallásos témájú filmekre szakosodott Rank stúdió.
 
Az [[1920-as évek]] végére az amerikai filmipar stúdiók rendszerébe szerveződött. A „Big Five” (a nagy ötös) – a Paramount, a MGM, a Fox Film, a Warner Brothers és az RKO – mind saját stúdióval és mozilánccal rendelkeztek. A másik három kisebb cégnek – Universal, Columbia, United Artists – nem voltak filmszínházai.
Az ötösfogat a filmek bevételeinek jelentős hányadára tett szert. Az új filmeket először csak saját mozijaikban vetítették, és a vetítési jogokat csak később adták át a kisebb, független filmszínházaknak. A filmekbe rakott tőke maximális megtérülését a nemzetközi forgalmazás jelentette. A többi ország saját nemzeti piacának egy részét is kénytelen volt átengedni az amerikai filmiparnak.
 
A klasszikus hollywoodi játékfilm és filmkészítés világszerte követendő példává vált. A [[nagy gazdasági világválság]] hatására [[1930]] és [[1934]] között csaknem 25%-kal csökkentek a mozik jegybevételei. Bevételpótlásként a mozitulajdonosok ajándéktárgyakat osztogattak a jegyvásárlóknak és büféket nyitottak. A stúdiók létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott alkalmazottaknak pedig csökkentették bérét. Ebben a kritikussá vált helyzetben kezdtek egységes szervezetbe tömörülni az alkalmazottak, és létrejöttek a filmipar egyik legbefolyásosabb szakszervezetei, amelyek máig jelentős hatalommal rendelkeznek.
A klasszikus hollywoodi játékfilm és filmkészítés világszerte követendő példává vált.
A [[nagy gazdasági világválság]] hatására [[1930]] és [[1934]] között csaknem 25%-kal csökkentek a mozik jegybevételei. Bevételpótlásként a mozitulajdonosok ajándéktárgyakat osztogattak a jegyvásárlóknak és büféket nyitottak. A stúdiók létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott alkalmazottaknak pedig csökkentették bérét. Ebben a kritikussá vált helyzetben kezdtek egységes szervezetbe tömörülni az alkalmazottak, és létrejöttek a filmipar egyik legbefolyásosabb szakszervezetei, amelyek máig jelentős hatalommal rendelkeznek.
A háború utáni első években a nézők rekordszámra látogatták a mozikat, ami egy rövid időre újra fellendítette a filmipar. A társadalmi és gazdasági változások hatására a stúdiórendszer is hanyatlásnak indult. A televízió elterjedése és az amerikai lakosság tömeges külvárosokba költözése következtében a belvárosi mozik látogatottsága mélyrepülésbe kezdett. A nagy stúdiók filmvetítési jogait [[1948]]-ban az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] Legfelsőbb Bíróságnak a trösztök felszámolásáról szóló ítélete pecsételte meg. A „Paramount-ítélet” kötelezte az ötösfogat tagjait filmszínházaik értékesítésére.
 
 
* [[20th Century Fox]] – A cég William Fox filmszínházbirodalmából, a Fox Film Corporation-ből (alapítva: [[1914]]) és a Twentieth Century Pictures-ből fejlődött ki. A két cég [[1933]]-ban olvadt egybe.
 
* [[Columbia Pictures]] – Az [[1919]]-ben alapított vállalat működésének első három évtizedében a cég elnöke Harry Cohn volt. Neki köszönhetően még a gazdasági világválság idején is nyereségesen működött a Columbia.
 
* [[DreamWorks SKG]] – A céget [[1994]]-ben alapította [[Steven Spielberg]], David Geffen és [[Jeffrey Katzenberg]]. Az SKG rövidítés hármójuk nevéből származik.
 
* [[Miramax]] – A céget Harvey és Bob Weinsten alapította [[1980]]-ban. A 90-es évek elején vált sikeres filmforgalmazóvá.
 
* [[Metro-Goldwyn-Mayer|Metro-Goldwyn-Mayer (MGM)]] – az MGM a harmincas években Hollywood leghíresebb stúdiója volt.
 
* [[New Line Cinema]] – A Robert Shyne által létrehozott New Line [[1967]]-ben kezdett el tevékenykedni underground filmek független forgalmazójaként
 
* [[Orion Pictures]] – Az '''Orion Pictures''' vállalat a Kaszás csillagkép latin nevéről kölcsönözte a nevét, maga a logója is a csillagkép. [[1978]]-ban alapította öt, [[United Artists]]-ból kivált vezető.
 
* [[Paramount Pictures]] – A magyar származású [[Adolf Zukor]] alapította a Famous Players Film Company átszervezésével.
 
* '''Tri-Star Pictures''' – A CBS Televízió, a Home Box Office (HBO) és a Columbia Pictures hozta létre [[1982]]-ben. Ma a Tri-Star a Sony Pictures Entertainment holding önálló részeként működik Kaliforniában. Korai sikerei között található [[Alan Parker]] ''Madárka'', a ''Nicsak ki beszél'' és [[Paul Verhoeven]] [[Az emlékmás]] című mozija, a ''Hook'', ''A szerelem hullámhosszán'' és a ''Függő játszma''.
 
* [[United Artists]] – [[Mary Pickford]] (1892–1979), [[Douglas Fairbanks]] (1883–1939), [[Charles Chaplin]] és [[D. W. Griffith]] (1875–1948) alapította [[1919]]-ben, hogy független gyártású filmjeiket forgalmazhassák.
 
* [[Universal Pictures]] – Carl Laemmle alapította [[1912]]-ben. [[Los Angeles]] környékén nyitotta meg a Universal City stúdiótelepét, a világ legnagyobb filmgyártó vállalkozását
 
* [[Warner Bros.|Warner Brothers]] – [[1903]]-ban kezdték meg működésüket, de csak [[1925]]-ben kezdődött a Warners Stúdió szárnyalása, mikor a cég hajlandó volt kockáztatni a hangosfilm technológiájával.
 
* [[RKO Pictures]] – A Radio–Keith–Orfeum a többi stúdióhoz képest későn, [[1928]]-ban jelent meg, mikor a stúdiók a hangosfilm átállás lázában égtek.