„Őrbottyán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: vi:Őrbottyán |
Rovi (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
| régió = Közép-Magyarország
| megye = Pest
| járás = Váci
| kistérség = Veresegyházi
| rang = [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]]
22 ⟶ 23 sor:
| KSH kód = 08545
}}
'''Őrbottyán''' [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]] [[Pest megye|Pest megyében]] a [[
== Címere ==
29 ⟶ 30 sor:
== Fekvése ==
== Története ==
A két [[középkor]]i falu, Szentmiklós és Battyán (Bottyán) a [[török hódoltság]] ideje alatt elnéptelenedett, a [[18. század]]ban Puszta-Szentmiklóst [[magyarok]], míg Bottyánt [[felvidék]]i [[szlovákok]] építették újjá.<ref name="tört stat">Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205</ref>
A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal|Budapest-Veresegyház-Vác]] [[helyiérdekű vasút]]. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a [[szuburbanizáció]]<ref name="tört stat" />, főként [[Budapest]]en dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. A társadalmi átalakulás ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben; 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési szektorban és huszada a közszolgálatok területén.<ref>Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950</ref>
A [[II. világháború]] után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/13/data/tabhun/4/load01_1_0.html A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás] (Hozzáférés: 2013. február 13.)</ref> A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.<ref>Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0</ref>
A rendszerváltás után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett<ref>[http://www.ksh.hu/apps/!cp.hnt2.telep?nn=08545 Magyarország helységnévtára 2012, Központi Statisztikai Hivatal] (Hozzáférés: 2013. február 13.)</ref> és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.<ref>[http://www.orbottyan.hu/csatorna.html Az őrbottyáni csatornaberuházás] (Hozzáfárés: 2013. február 13.)</ref>
== Népessége ==
== Nevezetességei, hírességei ==
53 ⟶ 64 sor:
</gallery>
==
{{források}}
== Lásd még ==
| |||