„III. Frigyes dán király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
35. sor:
==Dán-svéd háborúk==
A 17. század korábbi háborúiban Svédország jelentős területeket hódított el Dániától és Norvégiától és megfosztotta a dánokat korábbi kelet-balti dominanciájuktól. Frigyes azért érthető aggodalommal figyelte amikor egy gyakorlott és agresszív hadvezér, [[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]] került a svéd trónra 1654-ben. A svéd király valóban egy éven belül meg is indította hadait, ám a dánok megkönnyebbülésére [[Északi háború (1655–60)|Lengyelország ellen]]. Frigyes várt, amíg a svédek kellően bebonyolódnak a lengyel harcokba, majd 1657 nyarán hadat üzent Svédországnak. Károly Gusztáv azonnal Dánia felé indult és dél felől megszállta Jütlandot, ám [[Fredericia]] erődjének ostromával sok időt vesztett és a dán flotta is sikerrel szorította vissza a hajóhadát, ami így nem tudta segíteni átkelését Koppenhága felé. A tél rendkívüli hideggel köszöntött be, a svéd király azonban kivágta magát szorult helyzetéből, és egy lehetetlennek tartott manőverrel átkelt a befagyott tengerszorosokon először [[Fyn]], majd [[Sjælland]] szigetére. Mikor a svéd hadsereg megjelent Koppenhága előtt, a dánok pánikba estek és azonnal békét kértek. A [[roskildei béke]] igen szigorú feltételeket tartalmazott, Dánia lemondott minden Øresundon túli tulajdonáról és a norvég Trondheim tartományról. <br />
Károly Gusztáv azonban néhány hónapon belül meggondolta magát és úgy döntött hogy végleg leszámol kényelmetlen szomszédjával. 1658 júliusában minden különösebb indoklás nélkül hadat üzent és seregével partra szállt Sjællandon. A dánok kapkodva kezdték megerősíteni a gyengén védett Koppenhágát, ám amikor tanácsadói a menekülést javasolták, Frigyes kijelentette, hogy "A fészkemben halok meg" és személyesen irányította a védekezést. Mire a svédek a város alá értek már megerősítették a falakat, ágyúkat szereztek be és a helyőrséget háromszorosára növelték. Károly Gusztáv nem is kockáztatta a rohamot, hanem szabályos ostromba fogott, ám a Dániával szövetséges holland flotta érkezésével ezt is fel kellett adnia. Ezt a háborút a koppenhágai békével zárták, melyben a svédek visszaadták [[Bornholm]] szigetét és [[Schleswig]] déli részét, ám a többi dán terület a birtokukban maradt.
| |||