„Armory Show” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
== A kiállítás története ==
[[Fájl:69th-regiment-armory.JPG|bélyegkép|Az Armory Show helyszíne]]
Az Armory Show (magyarul ''fegyverraktári tárlat'', hivatalos nevén '''International Exhibition of Modern Art''') megrendezésének gondolata [[Alfred Stieglitz]] fotóművész–galériatulajdonos fejében fordult meg először, aki korábban már rendezett fontos kiállításokat saját „[[291 (galéria)|291]]” nevű galériájában, például 1908-ban [[Henri Matisse|Matisse]] és [[Auguste Rodin|Rodin]], 1909-ben [[Henri de Toulouse-Lautrec|Toulouse-Lautrec]], majd 1911-ben [[Pablo Picasso|Picasso]] műveiből. 1911-ben négy fiatal művész – mory Show-ig nyúlik vissza 1911, amikor négy fiatal művész, Jerome Myers, Elmer Macrae, Walt Kuhn és Fitch Henry Taylor – megbeszéléseket folytatott a Madison Galleryben és Myers műtermében, hogy megvitassák az amerikai művészet aktuális problémáit. A négy művész végül – az akadémiai szemlélet ellenében – létrehozott egy szövetséget az új látásmódot képviselő művészek számára, hogy javítsa kiállítási lehetőségeiket, és segítsen kimozdítani az amerikai képzőművészetet olyan irányba, ami nem követi, hanem vezeti a közízlést. Az egyesület neve Amerikai festők és szobrászok egyesülete (Association of American Painters and Sculptors, AAPS) lett, és számos művész csatlakozott hozzájuk. Az akadémizmust elvető és a modern látásmódot képviselő társaság hamar szükségét látta, hogy bemutassa alkotóit és műveiket a nagyközönség előtt. A kiállítás végül Walter Pach festő-kritikus, Arthur B. Davies festő és Walt Kuhn festő, az egyesület titkára szervezésében valósult meg, de azt nem tudni, ki finanszírozta a hosszas megbeszélése és egyeztetések után megvalűsult kiállítást. A szervezők óriási szervező munkával hatalmas anyagot gyűjtöttek össze: 1250 festményt, szobrot és más alkotást, összesen több mint 300 művész munkáját állították ki Európából és Amerikából. A tárlat a hozzáértő válogatás eredményeként tökéletes egységet mutatott: jelen volt a [[klasszicizmus]], az [[impresszionizmus]], a [[fauvizmus]], a [[kubizmus]], az [[expresszionizmus]] és az [[absztrakt művészet]] is.
[[Fájl:Rude Descending a Staircase .jpg|bélyegkép|balra|150px|A ''Lépcsőn lemenő akt''ra utaló karikatúra (The New York Evening Sun, 1913. március 20.)]]
A tárlaton résztvevő művészek közül néhány: Robert Aitken, George Gray Barnard, Augustus Saint-Gaudens, Daniel Chester French, Marsden Hartley, Walt Kuhn, Abraham Walkowitz, Joseph Stella, J. Alden Weir, Patrick Henry Bruce, Alfred Maurer, [[James McNeill Whistler]], John Henry Twachtman, Albert Pinkham Ryder, [[Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij|Vaszilij Kandinszkij]], [[Ernst Kirchner]], [[Henri Matisse]], [[Constantin Brâncuși]], [[Francis Picabia]], [[Marcel Duchamp]], [[André Derain]], [[Maurice de Vlaminck]], [[Pablo Picasso]], [[Georges Braque]], [[Fernand Léger]], [[Jean Metzinger]], [[Maurice Denis]], [[Pierre Puvis de Chavannes]], [[Odilon Redon]], [[Henri de Toulouse-Lautrec|Henri Toulouse-Lautrec]], [[Georges Seurat]], [[Édouard Manet]], [[Claude Monet]], [[Edgar Degas]], [[Pierre-Auguste Renoir]], [[Vincent van Gogh]], [[Paul Gauguin]], [[Paul Cézanne]], [[Pierre Bonnard]], [[Edouard Vuillard]], [[Edvard Munch]].
A kiállításon a nagy sajtóvisszhang hatására hatalmas tömegek vettek részt (már a megnyitó estéjén négyezer ember tolongott). A megnyitót John Quinn műgyűjtő nyitotta meg. Egyes alkotások előtt ma már elképzelhetetlen jelenetek játszódtak le, főleg a kubisták termében. Az emberek jó esetben csak kacagtak a műveken, de sok alkotás komoly veszélynek volt kitéve a dühöngő látogatók jóvoltából. Például [[Marcel Duchamp]] ma már klasszikusnak számító képét, a ''Lépcsőn lemenő akt''ot a rendőrségnek kellett megvédenie a pusztítástól. A sajtó nagy része is támogatója és kiváltója volt ezeknek az indulatoknak, gúnyos írásokat, sértő karikatúrákat jelentettek meg a kiállításról. A Duchamp-alkotásról például azt írták, hogy olyan, mint robbanás egy zsindelyüzemben. Ráadásul az amerikai elnök, [[Theodore Roosevelt]] is azt nyilatkozta róla, hogy ''„Ez nem művészet!”''. A kiállítást, bezárása után, Chicagóban (március 24–április 16.) és Bostonban (április 28–május 19.) is bemutatták (bár jó néhány alkotást nem vittek tovább), a fogadtatás pedig nagyjából hasonló volt.
Az Armory Show-t az 1990-es évek közepén
== A kiállítási csarnok ==
| |||