„Limburgi Hercegség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozások: DEFAULTSORT AWB (8350)
32. sor:
[[870]]-ben II. Lothár fiúörökös nélkül halt meg és [[870]]. [[augusztus 8.|augusztus 8-án]] Lotaringiát felosztották a keleti és nyugati frank királyok, [[Német Lajos]] és [[Kopasz Károly]] között.<ref>MGH LL Capitularia regum Francorum II, pp. 193-5.</ref> A két terület közötti határt elvileg a [[Maas folyó|Maas/Meuse folyó]] és bal oldali mellékfolyója, az [[Ourthe folyó|Ourthe]] jelölte, de gyakorlatilag a terület birtoklásáért még sokáig versengtek egymással a [[Franciaország uralkodóinak listája|francia királyok]] és a [[Nyugati császárok listája|német-római császárok]].
 
[[900]]-ban [[Zwentibold lotaringiai király]] halála után Lotaringia gyakorlatilag a keleti-frank királyság (a későbbi [[Német-római Birodalom]]) része lett, amit azonnal vitatott [[IVIII. Károly nyugati frank király|III. (Együgyű) Károly nyugati frank király]]. Miután Károlyt [[923]]-ban elmozdították trónjáról, Lotaringia felett teljessé vált a német befolyás.<ref>Thietmari Chronicon (Pertz, G. H. (ed.) MGH SS III, pp. 723-871) 1. 23, p. 84.</ref>
 
[[959]]-ben két részre, Alsó- és Felső-Lotaringiára osztották az egykor egységes királyságot, és élükre két “társherceget”„társherceget” neveztek ki, akik ténylegesen Bruno lotaringiai herceg, kölni érsek és [[I. Ottó német király]] öccsének voltak alárendelve. Mint Lotaringia történelme során a legtöbb felosztás, ez sem vette figyelembe a korabeli földrajzi, nyelvi és kulturális viszonyokat, bár [[Felső-Lotaringia]] nagyjából egybeesett Trier érsekségével, míg [[Alsó-Lotaringia]] a kölni érsekség területével. A felosztások értelmében Limburg és környéke Alsó-Lotaringia hercegségéhez került.
 
A limburgi grófok családja a 11. sz. közepétől követhető nyomon, az első ismert limburgi gróf [[I. Walerán limburgi gróf|Walerán]] (v. Udon) volt. Utóda, [[Henrik limburgi gróf|Henrik]] hamarosan nagy befolyást és hercegi címet szerzett magának: [[IV. Henrik német-római császár]] [[1101]]-ben megtette Alsó-Lotaringia hercegének. Henrik még ebben az évben fellázadt a császár ellen (amikor a limburgi kastélyt császári katonák lerombolták) és [[1106]]-ban elvesztette hercegi címét. Egészen [[1139]]-ig az alsó-lotaringia hercegek felváltva kerültek ki Henrik és a leuveni grófok családjából, amit a másik család mindenkor vitatott. A limburgi grófok [[1140]]-től kezdték magukat hercegi címmel illetni, miután a lotaringiai címet már nem tarthatták meg.