„Krími Tatár Kánság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
61. sor:
A [[Krím-félsziget]] és az attól északra elhelyezkedő füves sztyeppevidék élesen elkülönült nemcsak földrajzilag, de a gazdasági hasznosítás módja miatt is. A krími tatár és nogáj nomádok lovak és szarvasmarhák tenyésztésével foglalkoztak, míg a letelepült tatárok bekapcsolódtak a kereskedelembe, kézművességbe és földművelésbe. A Krím városai és Fekete-tengeri kikötői a kereskedelem fontos központjai voltak jóval a [[Genovai Köztársaság|genovai]] kereskedők 1470-es évekbeli kiszorítása után is. A félsziget korábbi bortermelési és gyümölcstermesztési tradíció tovább éltek, míg a helyi ipar termékei közé a keletről érkezett selyem feldolgozása és a szőnyeggyártás tartozott.
A kánság fő bevételei közé tartozott a rabszolga-kereskedelem. A rabok egyes csoportjait a Fekete-tengeren túlra szállították az oszmán rabszolga-piacokra vagy helyben dolgoztatták őket, míg további pénzösszeget vártak a módosabb rabok, hadifoglyok kiváltásából. A tatár betörések során elfogottak etnikai megoszlását figyelembe véve mindenekelőtt az ukrán, orosz és lengyel lakosságot hurcolták el, míg a foglyok további csoportjai - csökkenő sorrendben - a dunai román vajdaságokból, Erdély és Magyarország területéről, valamint a Habsburg Birodalomból kerültek ki. A tatár hordák mai napig élő megítélése ennek köszönhető, jóllehet a fosztogatás, a
== Jegyzetek ==
|