„Őrbottyán” változatai közötti eltérés

1 505 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre ''Őrszentmiklós'' és ''Vácbottyán'' egyesítésével.
 
Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban ''villa sancti Nicolai'' néven, majd 1390-ben ''Zenth Myklos'' formában. Vácbottyánt 1332-1337 között ''Botuna'', majd 1376-ban ''Bathyan'' néven említette oklevél. A két [[középkor]]i falu, Szentmiklós és Battyán (Bottyán) a [[török hódoltság]] ideje alatt elnéptelenedett, a [[17. század|17]]-[[18. század]]ban Puszta-Szentmiklóstfordulóján ''Pusztaszentmiklóst'' [[magyarok]], míg ''Bottyánt'' [[felvidék]]i [[szlovákok]] építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve ''Kiszentmiklós'', ''Felsőszentmiklós'' és ''Váczszentmiklós'' néven is említették. <ref name="tört stat">Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205</ref><ref name="1773 ö">''Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum'', 1773, pp. 162-163</ref>
 
Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán [[Pest vármegye]] Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi [[Magyar nyelv|magyar]], utóbbi [[szlovák nyelv]]ű lakossággal.<ref name="1773 ö" /> [[Fényes Elek]] 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis vármegye]] Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó [[szőlő]]vel és [[bor]]ral, a [[Grassalkovich család|Grassalkovich]] birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az [[Váci egyházmegye|egyházi kincstár]] tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.<ref name="Fényes">[[Fényes Elek]]: ''Magyarország geographiai szótára'', [[Pest]], 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115</ref> 1900-ban nyerték el 1970-ig érvényes, Őr- és Vác- előtaggal ellátott neveiket.<ref name="tört stat" />
A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal|Budapest-Veresegyház-Vác]] [[helyiérdekű vasút]]. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a [[szuburbanizáció]]<ref name="tört stat" />, főként [[Budapest]]en dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. A társadalmi átalakulás ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben; 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési szektorban és huszada a közszolgálatok területén.<ref>Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950</ref>
 
A két mezőgazdasági[[mezőgazdaság]]i jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal|Budapest-Veresegyház-Vác]] [[helyiérdekű vasút]]. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a [[szuburbanizáció]]<ref name="tört stat" />, főként [[Budapest]]en dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. A társadalmi átalakulás ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben; 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból[[ipar]]ból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési[[közlekedés]]i szektorban és huszada a közszolgálatok területén.<ref>Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950</ref>
 
A [[II. világháború]] után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/13/data/tabhun/4/load01_1_0.html A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás] (Hozzáférés: 2013. február 13.)</ref> A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.<ref>Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0</ref>
 
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett<ref>[http://www.ksh.hu/apps/!cp.hnt2.telep?nn=08545 Magyarország helységnévtára 2012, Központi Statisztikai Hivatal] (Hozzáférés: 2013. február 13.)</ref> és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.<ref>[http://www.orbottyan.hu/csatorna.html Az őrbottyáni csatornaberuházás] (Hozzáfárés: 2013. február 13.)</ref>
 
== Népessége ==