„Őrbottyán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor:
Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban ''villa sancti Nicolai'' néven, majd 1390-ben ''Zenth Myklos'' formában. Vácbottyánt 1332-1337 között ''Botuna'', majd 1376-ban ''Bathyan'' néven említette oklevél. A két [[középkor]]i falu a [[török hódoltság]] ideje alatt elnéptelenedett, a [[17. század|17]]-[[18. század]] fordulóján ''Pusztaszentmiklóst'' [[magyarok]], míg ''Bottyánt'' [[felvidék]]i [[szlovákok]] építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve ''Kiszentmiklós'', ''Felsőszentmiklós'' és ''Váczszentmiklós'' néven is említették. <ref name="tört stat">Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205</ref><ref name="1773 ö">''Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum'', 1773, pp. 162-163</ref>
 
Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán [[Pest vármegye]] Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi [[Magyar nyelv|magyar]], utóbbi [[szlovák nyelv]]ű lakossággal.<ref name="1773 ö" /> [[Fényes Elek]] 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis vármegye]] Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó [[szőlő]]vel és [[bor]]ral, a [[Grassalkovich család|Grassalkovich]] birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az [[Váci egyházmegye|egyházi kincstár]] tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.<ref name="Fényes">[[Fényes Elek]]: ''Magyarország geographiai szótára'', [[Pest]], 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115</ref> 19001895-banben nyertékŐrszentmiklós el[[nagyközség 1970-ig(polgári érvényeskorszak)|nagyközség]], Vácbottyán [[kisközség]] volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr- és, Vác- előtaggal) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.<ref name="tört stat" />
 
A két [[mezőgazdaság]]i jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal|Budapest-Veresegyház-Vác]] [[helyiérdekű vasút]]. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a [[szuburbanizáció]]<ref name="tört stat" />, főként [[Budapest]]en vagy [[Újpest (történelmi település)|Újpesten]] dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. A1933-ban társadalmiŐrszentmiklós átalakulás284 ellenéreházból aálló betelepülőknagyközség sokáigvolt kisebbségben1335 voltaklakossal, a1-1 falusiakkal[[római szemben;katolikus]] 1949-benés a lakosság[[református]] nagyobbikelemi részemindennapi mégnépiskolával aés mezőgazdaságbanáltalános dolgozotttovábbképző népiskolával, Őrszentmiklósés lakosságánakegy negyede,azóta ais vácbottyániakműködő mindösszetéglagyárral. hatodaVácbottyánt éltkevésbé azdinamizálta [[ipar]]bóla (családtagokkalvasút együtt)átadása, ezen131 felülházában a631 lakosságnaklakos hozzávetőlegesenélt tizedeés talált1 megélhetéstrómai akatolikus [[közlekedés]]imindennapi szektorbanelemi népiskolával és huszadaáltalános atovábbképző közszolgálatoknépiskolával területénrendelkezett.<ref>Az 1949.Magyarország évihelységnévtára népszámlálás1933, 8.Magyar A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei,Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 19501933</ref>
 
A megindult fejlődés ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben, és a korszerű [[infrastruktúra]] kiépülése is váratott magára. 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az [[ipar]]ból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a [[közlekedés]]i szektorban és huszada a közszolgálatok területén.<ref>Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950</ref> A második világháború után a vízvezeték-hálózat hiánya mellett a nagy többségében egy vagy kétszobás lakások mindössze hatodában volt [[elektromos áram]].<ref>Az 1949. évi népszámlálás, 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950</ref>
 
A [[II. világháború]] után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/13/data/tabhun/4/load01_1_0.html A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás] (Hozzáférés: 2013. február 13.)</ref> A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.<ref>Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0</ref>