„Azbeszt” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  8 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: következő eltávolítása: ur:اسبسٹاس (deleted))
* [[Oxigén]] (O) =51,9%
 
== KeletkezéseLeírása ==
=== Keletkezése ===
Ultrabázikus magmás kőzetekből hidrotermás átalakulás során jön létre, málladék keletkezik amit ''szerpentinesedésnek'' neveznek. Hasonló ásvány a [[klorit]].
 
=== Feldolgozása ===
A szálasanyagot tartalmazó kőzetet bányászatát követően felaprítják, majd dúsítják, leggyakrabban levegő befúvással, azután kiülepítik. A 10 mm hosszat meghaladó szálakat fonják, amihez a felület csúszóssága miatt durva felületű szálasanyagot (legtöbbször gyapjút) adagolnak 20% arányban. A rövid szálakat és a törmeléket kötőanyaggal (leggyakrabban cemettel vagy műgyantával) keverik össze és lapokká, idomdarabokká préselik vagy lemezekké öntik. A víz és szennyvíz vezetékekben is nagymértékben használták az ''azbesztcement'' csöveket és idomokat. Az aprószemű azbesztet vakoló habarcshoz is keverték. Fonat és fonal szerkezetű anyagából tűzálló szöveteket is készítettek, kárpitanyagot gyártottak. Jelentős felhasználása volt a villamosipari szigetelők, gépjármű és gépiparban a fékbetétek gyártásánál és papíripari töltőanyagként. Nagyon fontos felhasználása volt a nagyhőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek, kazánok) hőszigetelése. Erre a célra a legjobb minőségű (hosszúszálú) aszbesztet Kanadában bányászták.
 
=== Egészségkárosító hatása ===
Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A levegőben a finom szemcsék lebegve oszlanak el, a már beépített szerkezetekből és anyagokból (pl.: fékbetétekből) folyamatosan leválva távoznak szemcséi. Az ''azbesztiozis'' megbetegedésen túl a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza. A bányászat során az ivóvíz bázisokba bekerülő bányavízből is kialakul szennyező hatása. Egészségkárosító hatása miatt a legtöbb iparilag fejlett államban így hazánkban is az azbeszt felhasználását betiltották. Fékbetétek adalékanyagául ennek ellenére több helyen még használatban van.
 
=== Ártalmatlanítása ===
A 20. század utolsó évtizedeiben nagy erőkkel kezdték meg az alkalmazások megszüntetését, a már beépített azbeszt tartalmú anyagok eltávolítását. Az eltávolítás rendkívül veszélyes egészségügyi körülmények között történt, ugyanis az azbesztszemcsék folytonos leválását és levegőbe kerülését nem lehetett megakadályozni. A vakolatok eltávolítására általában nedves eljárást alkalmaztak (vízsugár). Az eltávolított anyagot ''Veszélyes hulladék'' kategóriába sorolták, mely nem bomlik le. Leggyakrabban a hulladéktárolókban betonba, habarcsba vagy agyagzagyba ágyazták be. Az azbeszt alkalmazások felderítése és eltávolítása napjainkban is fontos feladat.
 
=== Előfordulásai ===
A volt [[Jugoszlávia]] területén Stragariban, míg [[Szlovákia|Szlovákiában]] [[Dobsina]] közelében. [[Oroszország]] területén több helyen előfordul.
A legnagyobb előfordulások [[Kanada]] területén Quebec tartományban vannak. Előfordul az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és [[Mexikó]] területén.
:Kísérő ásványok: [[kromit]], [[magnezit]], [[zsírkő|talk]] és [[pirop]].
 
== Hazai előfordulása ==
Hazánkban a [[Dunabogdány]]hoz tartozó ''Csódi-hegy'' megnyitott kőfejtőjében fordul elő ásványtani ritkaságként.