„Oláh Tibor (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés

Első jelentős írása ''A fiatal Dante'' címmel a ''Termésben'' jelent meg (1944). Irodalomtörténeti érdeklődésének fő területe kezdettől fogva a világirodalom, ezen belül az olasz és francia [[reneszánsz]]. Az olasz és a francia reneszánszról írott tanulmányaiból összeállított kötetében a nagy műveltségű ember szerénységével vallja: „Hiú ábránd lenne részemről, ha abban reménykednék, hogy valami »vadonatújat« mondok, mondhatok e pazar szellemi megújhodás örökségéről: a reneszánsz egy univerzum, egy világ, a világot pedig csak tanulmányozni lehet – nem tudni a maga teljességében.” Szakavatott ismerője a román irodalomnak: cikkek, tanulmányok egész sorával járul hozzá főleg a klasszikus román prózaírók munkáinak bemutatásához. Lefordította magyarra [[Liviu Rebreanu]] ''Ion'' című regényét, amely 1960-83 között négy kiadást ért meg. Az ''Igaz Szó'' közölte [[Carlo Goldoni|Goldoniról]] írt tanulmányát Az olasz vígjáték mestere címmel, a [[Kriterion Könyvkiadó|Kriterion]] drámasorozatában utószóval látott el több Goldoni-, Pirandello- és Beaumarchais-kötetet. Fordításában látott napvilágot [[Edmonde Charles-Roux]] ''Feledni Palermót'' (1971) című regénye, s Goldonitól a ''Különös történet'' (1977). Válogatta, részben fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel látta el [[Plautus]] ''A hetvenkedő katona'' című színművét s a Téka-sorozatban Montaigne esszéit (1983) és [[Giovanni Boccaccio|Boccaccio]] ''Dante élete'' című művét. A [[Tanulók Könyvtára]] számára összeállította és bevezetővel látta el az olasz költészet kétkötetes antológiáját ''(Áldott a nap.'' Kolozsvár 1985). Az ''Utunk'' és az ''Igaz Szó'' több Aragon, Italo Calvino, André Maurois, Alberto Moravia, Pirandello, Sciascia novella- és regényrészlet-fordítását közölte.