„Valhalla” változatai közötti eltérés

A '''Valhalla''' (ó-skandináv nevén, '''Valholl''') a [[vikingskandináv mitológia|vikingskandináv mitológiában]] egyfajta égi palotát jelent. A vikingskandináv mitológia '''"mennyországában"''', [[Asgard|Azgardban]] helyezkedik el. Ide kerülnek a hősi halált halt harcosok. Őket a [[valkűrökvalkűr]]ök kísérik fel a Valhallába, azon belül [[Odin]], a viking [[Isten|főisten]] csarnokába. A harcos Odin nyolc lábú lován, ''Sleipnir''en vágtat fel a szivárvány hídon, mely a palota előtt ível át. Itt a harcosból [[einherjar]] válik, aki, ha eljön a világvége ([[Ragnarök]]), Odin égi seregében fog harcolni.

A palota főkapuját Valgrindnek hívják, melyhez a szivárványhíd vezet. Ahogy Azaz [[Edda-énekek]] említik, elvarázsolt kapu, mivel senki nem tudja, milyen módon zárul és nyílik az ajtaja. Magának a Valhallának ötszáznegyven ajtaja van.

Valhalla csarnokában helyezkedik el Odin, az istenek királyának trónusa. Mellette két [[farkas]]a, Gere és Freke, és két [[holló]]ja, [[Hugin_és_Munin|Huginn (gondolat) és Muninn (emlékezet)]], akik mindenhová elkísérik gazdájukat. Odin minden reggel kiküldi őket világunkba, Midgardba[[Midgard]]ba. A hollók rendszerint délre térnek vissza, és beszámolnak neki a történtekről. Odin mindig kéznél tartja varázslatos fegyverét, a Gungirt, a minden célba beletaláló lándzsát.