„Kainozoikumi eljegesedés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: uk:Четвертинне зледеніння
nincs köze a hódhoz, nevét a Biber folyóról kapta
4. sor:
2,58 millió évvel ezelőtt, a [[pleisztocén]] kor kezdetén a globális lehűlés felerősödött, aminek következtében az [[arktisz]]i állandó és összefüggő jégtakaró is kialakult. Mivel az erőteljesebb lehűlés kezdetét tették meg a [[negyedidőszak]] kezdetének, az egész eljegesedésre gyakran hivatkoznak '''negyedidőszaki eljegesedés''' néven. Ez a körülbelül 2,5 millió éves határ a [[pliocén]] és [[pleisztocén]] határa, míg az utolsó nagyobb [[glaciális]] vége a [[holocén]] kezdetét jelenti. A pleisztocén–pliocén-határt eredetileg {{szám|600000|évvel}} ezelőttre tették, majd kiderült, hogy a jeges periódus jóval korábban kezdődött, ezzel a határ is átvándorolt először 2, majd 2,5 millió évvel ezelőttre. Ma már olyan elképzelés is van, miszerint inkább a 3 millió éves időtartamnál kellene a pleisztocénnek kezdődni.
 
Európában 2,4 millió évvel ezelőtt kezdett fogyatkozni a szubtrópusi növényzet. Az ekkor kezdődő ''[[HódBiber-glaciális]]'' rövid ideig tartott, 2,1 millió évvel ezelőtt Európa éghajlata ismét a mainál jóval melegebbé vált, ez a ''[[Hód–DunaBiber–Duna-interglaciális]]''. Ettől kezdve máig tartó instabil, hol lehűlő, hol kissé melegedő éghajlat alakult ki.
 
== Tudománytörténete ==
23. sor:
! ||colspan=12|
|-
|rowspan=2|1||colspan=2| '''[[HódBiber-glaciális]]''' („Biber”) ||colspan=2| '''Brüggen'''<br />(„Pre-Tegelen”) || – || – || 2,4–2,1 ||rowspan=2| + ||rowspan=17|[[pleisztocén]] || rowspan=5|alsó pleisztocén ||rowspan=2|[[gelasi]] ||rowspan=2|'''felső villányium ([[kislángium]])'''
|-
|colspan=2| '''[[Hód–DunaBiber–Duna-interglaciális]]''' ||colspan=2| '''Tegelen''' (Beerse)<ref>Hollandiában</ref> || – || – || 2,1–1,7(1,8)
|-
|rowspan=2|2||colspan=2| '''[[Duna-glaciális]]''' ||colspan=2| '''Eburon''' || – || – || 1,7(1,8)–1,38 || + / – (1,67) ||rowspan=3|[[calabriai]] ||rowspan=3|'''alsó [[biharium]]''' (0,72-ig)
107. sor:
[[Kép:Ötmillió éves hőmérsékletdiagram.jpg|thumb|right|260px|Az elmúlt ötmillió év hőmérsékleti diagramja.]]
=== Első szakasz ===
{{fő|HódBiber-glaciális|Hód–DunaBiber–Duna-interglaciális}}
A [[pliocén]] legelején, 2,4, millió éve a megkezdődő lehűlési tendencia folytatódott, miközben Európában az Antarktiszon és az Arktiszon raktározódó hatalmas víztömegek és az óceáni medencék mélyülése miatt jelentős szárazulatképződés folyt ([[messinai sókrízis]]). [[Izland]]on és [[Alaszka|Alaszkában]] is kontinentális jégréteg alakult ki. Az [[Alpok]] térsége hűlt le először, majd ezt követte a [[Bécsi-medence]] és a mai [[Ukrajna]] területe, végül a [[HódBiber-glaciális]] (vagy ''Pre-Tegelen lehűlés'') alatt a szubtropikus Észak-Európa is hideg sztyeppévé változott. [[Észak-Amerika]] térségében nem tapasztalható jegesedés, csak lehűlés.
 
2,1 millió évvel ezelőtt a jégkorszak első glaciális fázisa már véget is ért, a [[Hód–DunaBiber–Duna-interglaciális]]ban (vagy ''Tegelen-interglaciális'') Európa egésze ismét melegebbé vált, mint amilyen ma. Visszatértek a melegkedvelő élőlények, a sztyeppék beerdősödtek.
 
=== Második szakasz ===