„Cao Cse” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
'''Cao Cse''' ([[pinjin]]: Cao Zhi; névváltozatok: ''C’ao Csi, Cao Cse-csien;'' [[192]] – [[232]]) [[kína]]i költő.
 
[[Cao Cao]], a nagy hatalmú tábornok harmadik fia, [[Cao Pi]] öccse volt a [[Han-dinasztia]] végén, a kínai történelem [[Három Királyság]] néven ismert szakaszában. Már fiatal korában megmutatkozott költői tehetsége. Húsz éves korában több mint tízezer verssort tudott fejnőlfejből idézni. TehetségeSaját alkotásaival megszerezte számára a kor híres költői, többek közt az apja által támgoatotttámogatott „[[Csien-an kor hét költője]]” barátságát.
 
Költői tehetsége mellett szeszélyes, önfegyelemre képtelen személyiség volt és már fiatalon erősen ivott.
Cao Cao halála után bátyja, [[Cao Pi]] lett a császár, ettől fogva osztályrésze élete végéig a mellőzés és az üldöztetés lett. Rendkívüli tehetsége, amely a politikában nem juthatott szerephez, költészetében diadalra juttatta országos gondokban és nagyra törő tervekben eltelt fiatalsága reményeit, költőbarátaival eltöltött évei örömeit, s ezután ugyanilyen átható költői erővel panaszolta el számkivetettsége megaláztatásait, tehetetlenségét és nyomorúságát.
 
Cao Cao halála után bátyja, [[Cao Pi]] császárrá lett. {{kínai|Cao Zhi|Cao Cse}}t ekkor bátyja félreállította, osztályrésze élete végéig a mellőzés és az üldöztetés lett. Rendkívüli tehetsége, amely a politikában nem juthatott szerephez, költészetében alkotott maradandót.
 
== Források ==