„Lukácsháza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
31. sor:
Az [[avar kor]]ban nagyobb település volt itt, a határban fekvő szőlőhegy, a Csömötei-hegy területén a [[7. század|7]]-[[9. század]]ból származó 92 sírból álló avar temetőt tártak fel. A település helyét a temetőtől északra, a Szerdahelyi-patak völgyében feltételezik. A lukácsházi homokbánya mellett 1985-ben egy gazdag avar előkelő lovassírját tárták fel. Közelében 18 szegényes avar sír került elő.
A mai község helyén egykor három falu volt, Lukácsháza, Kiscsömöte és Nagycsömöte. Utóbbit már [[1283]]-ban említi [[IV. László magyar király|IV. László]] király oklevele ''"Poss. Chemetey"'' alakban. Nagycsömöte a mai község déli részét képezi, melyet északon a Kiscsömötei árok választott el a szomszédos Kiscsömötétől. [[1559]]-ben ''"Chemethe"'', [[1570]]-ben ''"Chyeömeothey"'', [[1850]]-ban ''"Nagychemete"'' néven szerepel az írott forrásokban. [[1433]]-ban [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a birtokot a Gordovai családnak adományozta. A [[15. század]]ban lesz birtokos a faluban a Csömötei család is, mely [[1549]]-ben már 10 portát bírt a községben. [[1565]]-ben egy bíró, 22 jobbágy és 5 zsellér és 5 ház volt a birtokukban. A [[16. század]]tól egyre több nemesi család települt le a faluban, így a birtokok is egyre jobban elaprózódtak. Ekkor kerül a falu középső része a Nádasdy család birtokába. A gazdag nemeseken kívül több kisnemes is élt Nagycsömötén. Az [[1707]]-es kimutatás hat taxás nemest is felsorol a községben. A község házai három nemesi központ, a Thulok, a Nádasdy és a Szluha családok udvarházai köré települtek. A községben először Nádasdy József vezette be az urbárium intézményét [[1787]]-ben. Az [[1857]]-es kataszteri felmérés szerint a községben 67 ház állt. [[1910]]-ben 474 volt a lakosok száma, akik 80 házban éltek. A községi iskola [[1936]]-ban épült. [[1940]]-ben lebontották a régi fa haraglábat és a régi zsuppos tűzoltóházat új cseréptetős haranglábabbá és kétállásos tűzoltószertárrá építették át, mely ma is falukép meghatározó része.
Kiscsömöte a mai községnek a Kiscsömötei árok és az Östör-árok közötti része először [[1583]]-ban szerepel egy adásvételi szerződésben ''"Kys Chemethey"'' alakban. [[1598]]-ban Batthyány Ferenc vásárolja meg, majd [[1710]]-ben cserével a Nádasdy család birtokába kerül. [[1733]]-ban a Nádadyak bíróházat és 11 jobbágyházat építenek itt fel, melyet saját jobbágyaikkal népesítenek be. [[1740]]-ben a jobbágyok úrbéresek lettek és lékai uradalomnak tartoztak kilencedet és dézsmát fizetni. [[1780]]-ban Kiscsömötét 66 katolikus jobbágy lakta. [[1769]]-ben Nádasdy Mihály a postaút mellé csárdát építtetett, melyet a gróftól később a bérlő Östör család vásárolt meg. Az 1857-es kataszteri felmérés szerint 13 család élt a településen. A község haranglába [[1867]]-ben épült. Önkéntes Tűzoltó Egyesülete [[1929]]-ben alakult.
| |||