„Jagelló-ház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: fa:خاندان یاگیلون |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
A [[dinasztia]] őse, [[Gediminas litván nagyfejedelem]] volt a [[14. század]]ban. Az ő unokája [[II. Ulászló lengyel király]] ([[lengyel nyelv|lengyelül:]] ''Jagiełło'') szintén litván nagyfejedelem volt, mikor [[Litvánia]] és [[Lengyelország]] [[1385]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] megkötötte a krewói uniós szerződést. A szerződés értelmében a fejedelem ([[Litván nyelv|litvánul:]] ''Jogaila'') népével együtt áttért a keresztény hitre, feleségül vette [[Hedvig lengyel királynő|Hedviget]], Lengyelország királynőjét ([[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] leányát) és [[1386]]. [[február 17.|február 17-én]] [[II. Ulászló lengyel király|II. Ulászló]] néven lengyel király lett. Ettől kezdve [[1572]]. [[július 7.|július 7-éig]] a Jagelló-ház tagjai foglalták el a lengyel trónt.
A létrejött perszonálunió Litvánia és Lengyelország között Közép-Európa keleti részének vezető hatalma lett. Lengyelország [[1410]]. [[július 15.|július 15-én]] a [[grünwaldi csata|tannenbergi (vagy grünwaldi) csatában]] megsemmisítő vereséget mért régi ellenfelére, a [[Német Lovagrend]]re. Ulászló [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] magyar királynak is ellenjelöltje volt, de a két király [[1412]]. [[május 22.|május 22-én]] Budán találkozott és békét kötött. A [[husziták]] meghívták a cseh trónra is, de Ulászló visszautasította azt. Későn, az 1420-as években születtek fiai. Ulászló a lengyel nemességnek jelentős engedményeket tett a trónöröklés biztosítására.
== A második lengyel–magyar perszonálunió ==
12. sor:
== Jagelló–Hunyadi ellentét ==
Kázmér tovább növelte Lengyelország hatalmát. Az [[1466]]. [[október 19.|október 19-én]] kötött (második) thorni békében a Német Lovagrendet a lengyel hűbér elismerésére kényszerítette és [[Danzig]] Lengyelországhoz csatolásával kijáratot szerzett a [[Balti-tenger]] felé. IV. Kázmér felesége [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] magyar, cseh és német király leánya, Erzsébet volt, így fiai (hat fia és hét leánya született) igényt tarthattak a cseh és magyar trónra is. A [[Vitéz János]] vezette [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] ellenes összeesküvők IV. Kázmér fiát, – az utóbb szentté avatott – Kázmér herceget hívták meg a magyar trónra, aki [[1471]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] hadat üzent Mátyásnak és tizenkétezer fős lengyel sereg élén benyomult Magyarország területére. Mátyás azonban a rá jellemző határozottsággal úrrá lett a helyzeten.
Hasonló ellentét alakult ki a cseh trónöröklés kérdésében is. A magyar király ellen cseh–lengyel szövetség jött létre, melyet nyíltan támogatott [[III. Frigyes német-római császár]] is. Mátyást [[1469]]. [[május 3.|május 3-án]] cseh királlyá koronázták, de az egész [[Csehország]] feletti uralmat nem tudta megszerezni. [[1471]]. [[május 27.|május 27-én]], [[Podjebrád György]] halála után a kuttenbergi ([[Kutna Hora]]) cseh királyválasztó országgyűlésen [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászlót]] választották cseh királlyá és 1471. [[augusztus 22.|augusztus 22-én]] a koronázás meg is történt.
| |||