„Gízai nagy piramis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.2.240.105 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
37. sor:
A '''gízai nagy piramis''' (más néven ''Hufu-piramis'' vagy ''Kheopsz-piramis,'' ókori nevén ''Ahet Hufu,'' „Hufu horizontja / fényhegye”) az [[Ókori Egyiptom|egyiptomi óbirodalmi]] [[Hufu]] (Ḫwf.w,<ref group=jegyzet>Az átírások Kákosy László - Ré fiai című munkájának 424-427. oldalán közölt lista alapján szerepelnek a továbbiakban is, vagy az ott nem találhatóak az ÓKTCh szerint.</ref> görögösen Kheopsz vagy Szúfisz, ''Χεοψ, Σουφις'') [[fáraó]]ról elnevezett piramis. A gízai piramis a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az [[A világ hét csodája|ókori világ hét csodája]] közül.<ref group=jegyzet>Az ókor hét csodájából romjaiban még az [[epheszoszi Artemisz-templom]] és a [[pergamoni Zeusz-oltár]] tekinthető meg.</ref>
[[Hufu]] uralkodása i.e. 2590 és 2540 között kezdődött, regnálási ideje 23 év körül lehetett ([[Manethón]] és a [[torinói papirusz]] adatai ellentmondóak, [[Hérodotosz]] szerint 50 évig uralkodott). Piramisa ebből kiindulva i.e. 2580-2530 körül épült, a munkálatok
Hufu piramisa a [[kínai nagy fal]] mellett a legnagyobb ismert ókori építmény. A mai egyiptomi főváros, [[Kairó]] közvetlen közelében, a ma már Kairó elővárosának számító [[Gíza]] városa mellett áll, és a Föld egyik legismertebb turistalátványossága. A [[Gízai piramisok|gízai piramismezőt]] alkotó három királypiramis egyike.
| |||